Döntöttek: már lehet oltani az 5-11 éveseket az Európai Unióban

Az Egyesült Államokban november eleje óta oltják az 5-11 éveseket, már több mint hárommillió gyerek kapta meg a koronavírus elleni vakcinát. Ma pedig az Európai Gyógyszerügynökség is rábólintott az 5 évesnél idősebbek oltásának engedélyezésére.

  • Eduline

Ahogy korábban írtunk róla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese szerint bármikor megérkezhet az engedély az 5-11 évesek oltásának megkezdésére. Ma pedig össze is ült az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) különleges testülete, hogy eldöntsék, engedélyezik-e az 5-11 évesek Pfizer/BioNTech oltását - írja a hvg.hu. Az ügynökség megszavazta az endedélyezést, ez a döntés azt jelenti, hogy innentől a korosztályban a teljes Európai Unióban, így Magyarországon is alkalmazhatják a Pfizer vakcináját, ha a nemzeti hatóságok így döntenek.

A fiatalokat is érinti a járvány

Óriási sebességgel terjed ugyanis a vírus a kisiskolások között, egyre több osztály kerül karanténba, és a szülők is aggódnak gyerekeik egészségéért - volt, aki nyílt levélben kérte Kásler Miklóst, legyen igazolt azoknak a hiányzása, akiket elővigyázatosság miatt tartanak otthon a szölők.

A 12-15 évesek oltását még május végén engedélyezték az Európai Unióban, a kisebbek azonban eddig még nem kaphatták meg az oltást, ugyanis a klinikai kísérleteket először mindig felnőtteken végzik, a fiatalabb korosztály pedig csak később kerül sorra.

Van, ahol már egy ideje oltanak

Az Egyesült Államokban már november 4-e óta oltják az 5-11 éveseket: kisebb dózist kapnak, amely ennek ellenére ugyanolyan jó immunválaszt váltott ki, mint a normál vakcina.

Az eredmények tehát biztatóak, mégis sok szülő ódzkodik a vakcina beadatásától: legtöbben arra hivatkoznak, hogy a gyerekek úgyis enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést. Az egészségügyi szakértők mégis ajánlják a vakcina beadatását a kisebbeknek is, mert ez nemcsak a fertőzések számát csökkentheti, hanem a karantént és az iskolai szünetet is meg lehet előzni, illetve azt is, hogy a vírust szüleiknek vagy nagyszüleiknek adják át.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.