Rendkívüli szünet, kötelező oltás, maszk: máshol is így harcolnak az iskolák a járvány ellen

Bár a koronavírus-fertőzöttek száma szerte a világon emelkedik, a különböző országok más-más intézkedésekkel próbálják kezelni a járványhelyzetet. Van, ahol egy-két hetes rendkívüli szünetet rendeltek el, máshol a maszkviselést is elegendőnek tartják, és nem tervezek online oktatást.

  • Eduline

Korábban írtunk arról, hogy Romániában az alacsony oltottsági szint miatt kéthetes kényszerszünetet rendeltek el az iskolákban. A lezárás november 8-ig tartott, azonban az oktatási intézmények közel harmada nem nyithatott ki: a kormány ugyanis azoknak az óvodáknak és iskoláknak engedélyezte a jelenléti oktatás folytatását, ahol a személyzet legalább 60 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltást. Hétfőtől azon az 1700 településen is áttérhetnek a jelenléti oktatásra, ahol az utóbbi két hétben a lakosság kevesebb mint 3 ezrelékénél mutatták ki a koronavírus-fertőzést. A diákokat azonban hetente kétszer tesztelni fogják.

Hasonlóan Romániához, Oroszországban is kéthetes, országos szintű járványügyi munkaszünetet rendeltek el, az iskolákban online folytatódott az oktatás. A lezárást szintén november 8-ig hirdették meg.

Lettországban is október közepén szigorítottak: egy hónapos vesztegzárat rendeltek el, amely november 15-ig tartott: kijárási tilalmat hirdettek este 8-tól reggel 5-ig, csak az élelmiszereket és alapvető szükségleteket árusító üzletek maradhattak nyitva, és az iskolák is átálltak a távoktatásra, kivéve az általános iskola első három osztályát, ott jelenléti formában folytatódott az oktatás.

Franciaországban 18 ezer új fertőzöttet regisztrálnak naponta, egész országot érintő lezárás azonban nem volt és jelenleg sincs érvényben. A kormány azért szigorított, a múlt héten tette kötelezővé a maszkhasználatot valamennyi általános iskolás diáknak - számol be a France24.

Hollandiában naponta 20 ezer új megbetegedést regisztrálnak, de az iskolák egyelőre nem terveznek átállni online oktatásra. Az oktatási miniszter azt mondta, a legtöbb tanár megkapta az oltást, nem betegszik meg súlyosan.

Van, ahol most nyitnak ki az iskolák

A Fülöp-szigeteken rekordhosszú ideig tartottak a tavaly márciusban elrendelt lezárások, az iskolák közel két év online oktatás után néhány kezdtek újranyitni a vírus szempontjából kevésbé kockázatos területeken - számol be a Yahoo. Az intézményeket két hónapos próbaidőszakra nyitják ki, majd a jelenléti oktatást az oltottsági és fertőzöttségi arányoktól tették függővé. Az iskolák az osztályok létszámát a felére csökkentették, és csak oltott pedagógusokat alkalmaznak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.