A győri óvodákban dolgozóknak kötelező a koronavírus elleni oltás, de a többi városban nemet mondtak a szigorításra

Újabb vidéki városban döntöttek úgy, hogy nem teszik kötelező az önkormányi intézmények – így például az óvodák – dolgozóinak a koronavírus elleni oltást. Van, ahol kötelező oltás helyett kötelező tesztelést vezetnek be hétfőtől: csak az állhat munkába, akinek a gyorstesztje negatív.

  • Szabó Fruzsina

Elrendelte a koronavírus elleni kötelező oltást a győri önkormányzati intézményekben Dézsi Csaba András polgármester – olvasható a győr.hu-n. A városban összesen 37 önkormányzati tagóvoda működik, az ott dolgozó pedagógusokra és munkatársakra is vonatkozik az új szabály.

Előírhatják a koronavírus elleni oltást dolgozóiknak a munkáltatók – ezt másfél hete jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állami szférában dolgozóknak, vagyis az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.

Az óvodapedagógusokra más szabályok vonatkoznak, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak – esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a védőoltást. A legtöbb városban azonban nem tették kötelezővé az oltást, Debrecenben, Egerben, Siófokon, Kazincbarcikán legalábbis így döntöttek.

Ózd, Kecskemét, Szentendre: nemet mondtak

Kecskeméten rendkívüli közgyűlést tartottak múlt csütörtökön: úgy döntöttek, hogy sem az önkormányzati cégeknél, sem az önkormányzati intézményeknél nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni oltást, viszont arra kérték az üzemorvosokat, hogy segítség szakmai tanácsokkal a döntésben azokat, akik még nem oltatták be magukat. A hiros.hu oldal egyébként közzétette az intézmények átoltottsági adatait, ebből kiderül, hogy Kecskemét három önkormányzati óvodájában a dolgozók 69-73 kapta meg eddig a védőoltást.

Szombathelyen is összehívták a világjárvány miatt létrehozott, védekezést segítő tanácsot, ám a polgármesteri hivatal, az önkormányzati intézmények és cégek dolgozóinak átoltottságát figyelembe véve nem tették kötelezővé az oltást, bár oltatlan munkatársaiktól azt kérték, fontolják meg az vakcina beadatását – írta pár napja az Index.

A szentendrei önkormányzati intézményekben sem írják elő a koronavírus elleni oltás beadatását, így a helyi óvodák dolgozóinak sem kötelező magukat beoltatni. A szentendre.hu cikke szerint ugyanis az országos átlag feletti az átoltottság, viszont a városi intézmények zárt tereiben november 8-tól újra maszkot kell viselni.

Az ózdi önkormányzati óvodák dolgozóinak sem lesz kötelező az oltás. „Szögezzük le, hogy az oltás életet menthet, azonban nem gondolom, hogy a munkáltató lenne az, aki arra jogosult, hogy ilyen egészségügyi kérdésekben döntést hozzon. Az egészségért elsősorban mindenki maga a felelős, így az önkormányzati rendszerben nem tesszük kötelezővé a védőoltásokat. Bízunk benne, hogy olyan dolgozóink vannak, akik éretten és felelősségteljesen tudnak döntést hozni a saját egészségügyi helyzetükről” – mondta az ozd.hu-nak Janiczak Dávid polgármester.

Kötelező oltás helyett kötelező teszt

Jászárokszálláson sem tették kötelezővé az oltást, viszont az oltatlan önkormányzati dolgozóknak november 8-tól minden hétfőn gyorstesztet kell végezniük, csak az állhat munkába, akinek a tesztje negatív. A városban egyébként összesen 137-en dolgoznak önkormányzati intézményben, közülük száztizenhárman kaptak két oltást, vagyis a dolgozók 17 százaléka nem oltatta be magát eddig. A szoljon.hu idézi a polgármestert, aki azt mondta, ez az országos átlagnál jobb, de így sem elégedettek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.