Újabb vidéki városban döntöttek úgy, hogy nem teszik kötelező az önkormányi intézmények – így például az óvodák – dolgozóinak a koronavírus elleni oltást. Van, ahol kötelező oltás helyett kötelező tesztelést vezetnek be hétfőtől: csak az állhat munkába, akinek a gyorstesztje negatív.
Elrendelte a koronavírus elleni kötelező oltást a győri önkormányzati intézményekben Dézsi Csaba András polgármester – olvasható a győr.hu-n. A városban összesen 37 önkormányzati tagóvoda működik, az ott dolgozó pedagógusokra és munkatársakra is vonatkozik az új szabály.
Előírhatják a koronavírus elleni oltást dolgozóiknak a munkáltatók – ezt másfél hete jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állami szférában dolgozóknak, vagyis az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.
Az óvodapedagógusokra más szabályok vonatkoznak, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak – esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a védőoltást. A legtöbb városban azonban nem tették kötelezővé az oltást, Debrecenben, Egerben, Siófokon, Kazincbarcikán legalábbis így döntöttek.
Ózd, Kecskemét, Szentendre: nemet mondtak
Kecskeméten rendkívüli közgyűlést tartottak múlt csütörtökön: úgy döntöttek, hogy sem az önkormányzati cégeknél, sem az önkormányzati intézményeknél nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni oltást, viszont arra kérték az üzemorvosokat, hogy segítség szakmai tanácsokkal a döntésben azokat, akik még nem oltatták be magukat. A hiros.hu oldal egyébként közzétette az intézmények átoltottsági adatait, ebből kiderül, hogy Kecskemét három önkormányzati óvodájában a dolgozók 69-73 kapta meg eddig a védőoltást.
Szombathelyen is összehívták a világjárvány miatt létrehozott, védekezést segítő tanácsot, ám a polgármesteri hivatal, az önkormányzati intézmények és cégek dolgozóinak átoltottságát figyelembe véve nem tették kötelezővé az oltást, bár oltatlan munkatársaiktól azt kérték, fontolják meg az vakcina beadatását – írta pár napja az Index.
A szentendrei önkormányzati intézményekben sem írják elő a koronavírus elleni oltás beadatását, így a helyi óvodák dolgozóinak sem kötelező magukat beoltatni. A szentendre.hu cikke szerint ugyanis az országos átlag feletti az átoltottság, viszont a városi intézmények zárt tereiben november 8-tól újra maszkot kell viselni.
Az ózdi önkormányzati óvodák dolgozóinak sem lesz kötelező az oltás. „Szögezzük le, hogy az oltás életet menthet, azonban nem gondolom, hogy a munkáltató lenne az, aki arra jogosult, hogy ilyen egészségügyi kérdésekben döntést hozzon. Az egészségért elsősorban mindenki maga a felelős, így az önkormányzati rendszerben nem tesszük kötelezővé a védőoltásokat. Bízunk benne, hogy olyan dolgozóink vannak, akik éretten és felelősségteljesen tudnak döntést hozni a saját egészségügyi helyzetükről” – mondta az ozd.hu-nak Janiczak Dávid polgármester.
Kötelező oltás helyett kötelező teszt
Jászárokszálláson sem tették kötelezővé az oltást, viszont az oltatlan önkormányzati dolgozóknak november 8-tól minden hétfőn gyorstesztet kell végezniük, csak az állhat munkába, akinek a tesztje negatív. A városban egyébként összesen 137-en dolgoznak önkormányzati intézményben, közülük száztizenhárman kaptak két oltást, vagyis a dolgozók 17 százaléka nem oltatta be magát eddig. A szoljon.hu idézi a polgármestert, aki azt mondta, ez az országos átlagnál jobb, de így sem elégedettek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
