Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország - ezekben az EU-s országokban a legalacsonyabb a kezdő tanárok bére, ráadásul nálunk kell a legtöbbet dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot.
Vajon jól keresnek az európai pedagógusok? Milyen fizetést kap egy kezdő tanár, mennyivel keres többet egy igazgató egy középiskolai tanárnál, és vajon kapnak-e extra juttatást a mentorálásért vagy az adminisztratív feladatok elvégzéséért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság megbízásából készített kutatás, amely 2019/20-as adatok alapján értékeli a tanárok helyzetét.
Hol keresnek a legrosszabbul a tanárok? Nincs meglepetés
Van olyan európai ország, ahol egy kezdő pedagógus évi bruttó ötezer euróért, átszámítva körülbelül 1,8 millió forintért (havi 150 ezer forintért) dolgozik, míg máshol akár évi 80 ezer eurót is kereshet egy pályakezdő - ez havi 2,5 millió forintos fizetést jelent.
A kutatási beszámoló négy olyan európai országot említ, ahol havi 260 ezer forintnak megfelelő összeg alattiak a fizetések: Magyarország mellett Bulgária, Lengyelország és Románia tartozik ide, de alacsony bérért dolgoznak a kezdő tanárok Albániában és Törökországban is.
A dán, a német és a svájci pályakezdőknek viszont nincs okuk panaszra, ezekben az országokban évi 50 ezer eurós fizetés, vagyis körülbelül havi másfél millió forintnak megfelelő összeg jár a legfiatalabb tanároknak.
Mennyit kell dolgozni a magasabb bérért?
Míg Magyarországon 42 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot, addig Dániában és Izlandon már 12-15 év munka után a maximális bért kapják a tanárok, tanítók.
Az is változó, hogy pontosan mennyivel magasabb a "csúcsbér" a kezdőkénél. Görögországban a kezdő fizetés 97 százalékkal emelkedhet meg, Magyarországon pedig 83 százalékkal - igaz, itthon a "bázisérték" kifejezetten alacsony.
Óvoda, általános vagy középiskola: hol lehet jobban keresni?
Az óvodapedagógusok a legtöbb országban kevesebbet keresnek az általános és középiskolai pedagógusoknál, akad azonban olyan ország ahol a három munkakör fizetése megegyezik.
Tizenegy országban nincs különbség az általános és a középiskolákban dolgozók bérezése között (ha tanárokról beszélünk, ez a helyzet itthon is), míg Spanyolországban vagy Hollandiában a középiskolákban jobban lehet keresni, mint az általános iskolákban.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
