Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország - ezekben az EU-s országokban a legalacsonyabb a kezdő tanárok bére, ráadásul nálunk kell a legtöbbet dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot.
Vajon jól keresnek az európai pedagógusok? Milyen fizetést kap egy kezdő tanár, mennyivel keres többet egy igazgató egy középiskolai tanárnál, és vajon kapnak-e extra juttatást a mentorálásért vagy az adminisztratív feladatok elvégzéséért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság megbízásából készített kutatás, amely 2019/20-as adatok alapján értékeli a tanárok helyzetét.
Hol keresnek a legrosszabbul a tanárok? Nincs meglepetés
Van olyan európai ország, ahol egy kezdő pedagógus évi bruttó ötezer euróért, átszámítva körülbelül 1,8 millió forintért (havi 150 ezer forintért) dolgozik, míg máshol akár évi 80 ezer eurót is kereshet egy pályakezdő - ez havi 2,5 millió forintos fizetést jelent.
A kutatási beszámoló négy olyan európai országot említ, ahol havi 260 ezer forintnak megfelelő összeg alattiak a fizetések: Magyarország mellett Bulgária, Lengyelország és Románia tartozik ide, de alacsony bérért dolgoznak a kezdő tanárok Albániában és Törökországban is.
A dán, a német és a svájci pályakezdőknek viszont nincs okuk panaszra, ezekben az országokban évi 50 ezer eurós fizetés, vagyis körülbelül havi másfél millió forintnak megfelelő összeg jár a legfiatalabb tanároknak.
Mennyit kell dolgozni a magasabb bérért?
Míg Magyarországon 42 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy pedagógus elérje a legmagasabb fizetési fokozatot, addig Dániában és Izlandon már 12-15 év munka után a maximális bért kapják a tanárok, tanítók.
Az is változó, hogy pontosan mennyivel magasabb a "csúcsbér" a kezdőkénél. Görögországban a kezdő fizetés 97 százalékkal emelkedhet meg, Magyarországon pedig 83 százalékkal - igaz, itthon a "bázisérték" kifejezetten alacsony.
Óvoda, általános vagy középiskola: hol lehet jobban keresni?
Az óvodapedagógusok a legtöbb országban kevesebbet keresnek az általános és középiskolai pedagógusoknál, akad azonban olyan ország ahol a három munkakör fizetése megegyezik.
Tizenegy országban nincs különbség az általános és a középiskolákban dolgozók bérezése között (ha tanárokról beszélünk, ez a helyzet itthon is), míg Spanyolországban vagy Hollandiában a középiskolákban jobban lehet keresni, mint az általános iskolákban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
