A kormány szigorított, november 1-től kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésen. De vajon az iskolákban mi lenne a jó döntés? Benneteket kérdeztünk.
November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön - mondta múlt héten Gulyás Gergely. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközlekedésben kötelező lesz a maszkviselés.
Ettől függetlenül egyre több iskola és egyetem dönt úgy, hogy kötelezővé teszi a maszkviselést a közösségi terekben vagy akár az órákon is. Arra kértünk benneteket, szavazzatok, ti (is) bevezetnétek-e a kötelező maszkviselést.
Az Eduline olvasóinak véleménye alapján, a többség nem vezetne be kötelező maszkviselést a sulikban. A beérkezett szavazatok alapján az olvasóink 56 százaléka arra a lehetőségre voksolt, hogy ne legyen kötelező, mert aki szeretné, az most is felveheti. Ezzel szemben 25 százalék mindenhol, 11 százalék pedig csak a folyosókon, de kötelezővé tenné a maszkviselést. A szavazók bevallása alapján pedig 8 százalék mondta, hogy náluk már most is kötelező a maszkviselés.
Több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.
Egyre több egyetem is szigorít járványügyi szabályzatán, novembertől majdnem az összes nagyobb felsőoktatási intézményben maszkot kell viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak. Van, ahol nemcsak a maszkot tették kötelezővé, hanem - elővigyázatosságból - hibrid oktatásra álltak át.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
