A buszokon, villamosokon kötelező, de sokan nem támogatják az iskolai maszkviselést

A kormány szigorított, november 1-től kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésen. De vajon az iskolákban mi lenne a jó döntés? Benneteket kérdeztünk.

  • Csik Veronika

November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön - mondta múlt héten Gulyás Gergely. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközlekedésben kötelező lesz a maszkviselés.

Ettől függetlenül egyre több iskola és egyetem dönt úgy, hogy kötelezővé teszi a maszkviselést a közösségi terekben vagy akár az órákon is. Arra kértünk benneteket, szavazzatok, ti (is) bevezetnétek-e a kötelező maszkviselést.

Eduline

Az Eduline olvasóinak véleménye alapján, a többség nem vezetne be kötelező maszkviselést a sulikban. A beérkezett szavazatok alapján az olvasóink 56 százaléka arra a lehetőségre voksolt, hogy ne legyen kötelező, mert aki szeretné, az most is felveheti. Ezzel szemben 25 százalék mindenhol, 11 százalék pedig csak a folyosókon, de kötelezővé tenné a maszkviselést. A szavazók bevallása alapján pedig 8 százalék mondta, hogy náluk már most is kötelező a maszkviselés.

Több általános és középiskola diákjainak már a tanteremben is maszkot kell viselniük, így változtattak az intézmények járványügyi szabályaikon az elmúlt hetekben. Van, ahol csak az alsó tagozatosok kapnak "felmentést", máshol a tanároknak kell mérlegelniük a kockázatokat: ha nem lehet tartani a másfél méteres védőtávolságot, a saját órájukon kötelezővé tehetik a maszkviselést.

Egyre több egyetem is szigorít járványügyi szabályzatán, novembertől majdnem az összes nagyobb felsőoktatási intézményben maszkot kell viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak. Van, ahol nemcsak a maszkot tették kötelezővé, hanem - elővigyázatosságból - hibrid oktatásra álltak át.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.