Az eddiginél jóval szigorúbb szabályokkal indul újra a tanítás a háromnapos hétvége után több egyetemen: november 2-től számos olyan felsőoktatási intézmény is kötelezővé teszi a maszkviselést, amely a tanév eleje óta nem változtatott járványügyi előírásain. Ettől a héttől például a győri Széchenyi István Egyetemen is maszkot kell viselni. Nemcsak az előadásokon és a szemináriumokon, hanem az összes közösségi térben, így a folyosókon, a kollégiumok közös tereiben, az irodákban, a tanulmányi osztályon, az összes értekezleten, rendezvényen is el kell takarni az orrot és a szájat, emellett arra kérik a hallgatókat, hogy egy online felületen tudassák az intézménnyel, ha megbetegedtek vagy karanténba kerültek. Az egyetem több hete Facebook-posztokkal kampányol a maszkviselés mellett, már a tanév elején „Nem ciki, ha viseled” üzenettel próbálták meggyőzni az orr és a száj – akkor még nem kötelező, csak ajánlott – eltakarásáról a hallgatókat. Az intézmény az átoltottságban egyébként jól áll, októberi adatok szerint tíz hallgató közül nyolc már beoltatta magát koronavírus ellen.

A Pécsi Tudományegyetemen is változtattak az előírásokon. Az egyetem az elsők között, még szeptember első felében írta elő a maszkviselést, ám akkor még csak az előadásokon, a szemináriumokon, a megbeszéléseken, értekezleteken és ügyintézés közben volt kötelező, a közösségi terekben, a folyosókon a kollégiumokban, az irodákban csak ajánlott. Novembertől azonban az összes épületben fel kell venni a maszkot, egyedül sportoláshoz és étkezéshez lehet levenni, és persze felmentést kapnak az előadásokat, szemináriumokat tartó oktatók is. November 2-től kötelező a maszk a több mint 21 ezer hallgatót oktató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is, ahol szigorúak a szabályok: az összes zárt térben, vagyis az előadótermekben is el kell takarni az orrot és a szájat, aki nem veszi fel a maszkot, azt az óráról vagy a vizsgáról kiküldhetik az oktatók.

Egymás után szigorítottak az egyetemek

Alig van már olyan nagyobb egyetem az országban, ahol ne lenne kötelező maszkot hordani. Az első fecske az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, amely már egy héttel az őszi félév kezdete előtt előírta a maszkviselést az épületekben, és arról is döntöttek, hogy hétről hétre felmérik dolgozóik és hallgatóik átoltottságát. Az adatokból kiderül, hogy a hallgatók 87 százaléka már szeptember elején megkapta legalább az első oltást, míg a dolgozóknál ez az arány 90 százalék volt, az oktatók és a kutatók közül például majdnem mindenki – egészen pontosan 97 százalékuk – beoltatta magát.

A felsőoktatási intézmények az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) még augusztus utolsó napjaiban kaptak egy ajánláscsomagot, az azonban elég megengedő volt, csak annyit szögezett le, hogy az oktatás normál munkarendben indulhat meg, a felsőoktatási intézményeknek pedig arra kell „ösztönözniük” a hallgatókat, az oktatókat és a munkatársakat, hogy oltassák be magukat koronavírus ellen. Az ajánlásban emellett az épületek belső tereinek fertőtlenítését részletezték, és azt is hozzátették, hogy a maszkviselés nem kötelező, de nem is tiltható meg a hallgatóknak és oktatóknak. Az azonban ebből a dokumentumból is kiderült, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői ezeknél szigorúbb szabályokat is hozhatnak.

Így is tettek: a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Gál Ferenc Egyetemen, a Milton Friedman Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, a Dunaújvárosi Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is kötelező maszkot viselni.

Az előírások nagyjából mindenhol ugyanolyanok: a tantermekben, előadótermekben és a közösségi terekben is el kell takarni az orrot és a szájat, egyedül az órát tartó oktatók, esetleg a témához hozzászóló vagy kiselőadást tartó hallgatók vehetik le a maszkot addig, amíg beszélnek. Van, ahol az előadás vagy a szeminárium létszámától függ, fel kell-e venni a maszkot – a Magyar Képzőművészeti Egyetemen például tíz főnél húzták meg a határt.

Van, ahol hibrid oktatást rendeltek el

A legtöbb egyetem már a tanév elején úgy döntött, hogy az 50, 100 vagy 150 fő feletti előadásokat csak online tartják meg - a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű képzésein például 150 fő a határ, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen az 50 főnél nagyobb foglalkozásokat tartják online. 

Egy-két egyetemen az elmúlt hetekben vezettek be hibrid oktatást. A Zeneakadémia október 12-i rektori és kancellári utasítása alapján a húsz fő feletti órákat vegyes oktatási rendben tartják meg, vagyis a csoport fele a teremben tartózkodhat, a többi hallgató pedig online csatlakozhat a foglalkozáshoz, a következő héten pedig „cserélnek”. „A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – olvasható az utasításban. Kivételek persze vannak, a dokumentumban részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit továbbra is hagyományos formában tartják meg.

Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán egészen sajátos megoldást vezettek be: már október eleje óta kötelező a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a testhőmérséklet-mérés, november 2-től az oktatás hibrid formában folytatódik. Itt nem felezték a csoportokat, hanem úgy döntöttek, hogy azoknak a hallgatóknak, akik továbbra is online szeretnének részt venni az órákon, október 25-ig kell kérelmezniük ezt.