Előírhatják a koronavírus elleni oltást a dolgozóiknak a munkáltatók – ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A döntés a tanárokat, az óvodapedagógusokat és az egyetemi, főiskolai oktatókat is érinti. A részletszabályokról szóló kormányrendelet csütörtök este már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
A koronavirus.gov.hu kiemeli: az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.
Az óvodapedagógusokra más szabályok vonatkoznak, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak – esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a kötelező védőoltást. Ugyanez igaz az önkormányzati fenntartású szociális, köznevelési, kulturális és egyéb intézmények munkatársaira, derül ki a kormányrendeletből.
A koronavirus.gov.hu-n lévő tájékoztató egyértelművé teszi: a gyesen, gyeden lévő, illetve tartósan távollévő tanároknak, óvodapedagógusoknak, oktatóknak – akárcsak a versenyszférában és az állami szféra más területein – nem kötelező beoltatniuk magukat. Ahogy azoknak sem, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy a védőoltás számukra „ellenjavalt”.
A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy az állami szférában dolgozók közül azoknak, akik „munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak”, december 15-ig kell megkapniuk az első oltást, a többi alkalmazottnak január 31-ig kell beoltatnia magát. A rendelet alapján a munkáltató dönt arról, kik tartoznak az első kategóriába, erről november 15-ig küld értesítést.
Aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni, egy év múlva a jogviszonya megszüntethető.
Mi lesz az egyházi és magániskolák tanáraival?
A munkáltató, vagyis az iskola fenntartója dönt, erről pedig e-mailen vagy papír alapon kell tájékoztatnia a dolgozókat, 45 napos határidőt adhat.
A nemrég alapítványivá vált egyetemekről újságírói kérdésre Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, az ő oltásukról az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma dönt majd.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
