Kötelező lesz az oltás az állami iskolák és egyetemek tanárainak, itt vannak a részletek

Előírhatják a koronavírus elleni oltást a dolgozóiknak a munkáltatók – ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A döntés a tanárokat, az óvodapedagógusokat és az egyetemi, főiskolai oktatókat is érinti. A részletszabályokról szóló kormányrendelet csütörtök este már meg is jelent a Magyar Közlönyben.

  • Szabó Fruzsina

A koronavirus.gov.hu kiemeli: az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.

Az óvodapedagógusokra más szabályok vonatkoznak, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak – esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a kötelező védőoltást. Ugyanez igaz az önkormányzati fenntartású szociális, köznevelési, kulturális és egyéb intézmények munkatársaira, derül ki a kormányrendeletből.

A koronavirus.gov.hu-n lévő tájékoztató egyértelművé teszi: a gyesen, gyeden lévő, illetve tartósan távollévő tanároknak, óvodapedagógusoknak, oktatóknak – akárcsak a versenyszférában és az állami szféra más területein – nem kötelező beoltatniuk magukat. Ahogy azoknak sem, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy a védőoltás számukra „ellenjavalt”.

A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy az állami szférában dolgozók közül azoknak, akik „munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak”, december 15-ig kell megkapniuk az első oltást, a többi alkalmazottnak január 31-ig kell beoltatnia magát. A rendelet alapján a munkáltató dönt arról, kik tartoznak az első kategóriába, erről november 15-ig küld értesítést.

Aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni, egy év múlva a jogviszonya megszüntethető.

Mi lesz az egyházi és magániskolák tanáraival?

A munkáltató, vagyis az iskola fenntartója dönt, erről pedig e-mailen vagy papír alapon kell tájékoztatnia a dolgozókat, 45 napos határidőt adhat.

A nemrég alapítványivá vált egyetemekről újságírói kérdésre Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, az ő oltásukról az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma dönt majd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.