Kötelező lesz az oltás az állami iskolák és egyetemek tanárainak, itt vannak a részletek

Előírhatják a koronavírus elleni oltást a dolgozóiknak a munkáltatók – ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A döntés a tanárokat, az óvodapedagógusokat és az egyetemi, főiskolai oktatókat is érinti. A részletszabályokról szóló kormányrendelet csütörtök este már meg is jelent a Magyar Közlönyben.

  • Szabó Fruzsina

A koronavirus.gov.hu kiemeli: az egészségügyi dolgozók után a kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóinak, az adóhivatali dolgozóknak, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóinak is be kell oltatniuk magukat koronavírus ellen.

Az óvodapedagógusokra más szabályok vonatkoznak, ők ugyanis jellemzően önkormányzati óvodákban dolgoznak – esetükben a polgármester dönt arról, kiknek írja elő a kötelező védőoltást. Ugyanez igaz az önkormányzati fenntartású szociális, köznevelési, kulturális és egyéb intézmények munkatársaira, derül ki a kormányrendeletből.

A koronavirus.gov.hu-n lévő tájékoztató egyértelművé teszi: a gyesen, gyeden lévő, illetve tartósan távollévő tanároknak, óvodapedagógusoknak, oktatóknak – akárcsak a versenyszférában és az állami szféra más területein – nem kötelező beoltatniuk magukat. Ahogy azoknak sem, akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy a védőoltás számukra „ellenjavalt”.

A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy az állami szférában dolgozók közül azoknak, akik „munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak”, december 15-ig kell megkapniuk az első oltást, a többi alkalmazottnak január 31-ig kell beoltatnia magát. A rendelet alapján a munkáltató dönt arról, kik tartoznak az első kategóriába, erről november 15-ig küld értesítést.

Aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni, egy év múlva a jogviszonya megszüntethető.

Mi lesz az egyházi és magániskolák tanáraival?

A munkáltató, vagyis az iskola fenntartója dönt, erről pedig e-mailen vagy papír alapon kell tájékoztatnia a dolgozókat, 45 napos határidőt adhat.

A nemrég alapítványivá vált egyetemekről újságírói kérdésre Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, az ő oltásukról az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma dönt majd.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.