Újabb egyetem szigorított, a Testnevelési Egyetemen is kötelező a maszk
Néhány napja már a Testnevelési Egyetem zárt tereiben is kötelező maszkot viselni.
Egy friss tanulmányról számolt be Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a Facebookon. Ebből kiderül, miért érdemes felvenni a maszkot iskolába, egyetemre, munkahelyre menet a buszon, villamoson.
Kemenesi Gábor Facebook-posztját a Telex szúrta ki. Abban egy friss dél-koreai tanulmányról írt, amely szerint a maszkviselés nagymértékben csökkenti a koronavírus-fertőzésnek kitettséget a tömegközlekedésben.
A Science Advances tudományos lapban közzétett tanulmány szerzői azt modellezték, hogy a maszkviselés és a távolságtartás hogyan hat a vírus terjedésére a tömegközlekedésben. „Kifejezetten csúcsidőszakra vonatkozóan, csak a távolságtartás alkalmazásakor 64 százalékkal csökkent a vírus átadása. Kizárólag maszkozásnál, távolságtartás nélkül – ez számít a leginkább életszerűnek egy buszon – 93,5 százalékos csökkenést lehet elérni a tanulmány szerint” – emeli ki a virológus.
„Ne feledjük, a légúti fertőzéseknél beszélhetünk „nagycseppes” és „aeroszolos” ürítésről is. A távolságtartás leginkább az előbbi kivédésére szolgál. A maszk azonban mindkettőt megfogja” – írja Kemenesi, aki szerint úgy kellene a maszkokra gondolnunk, mint a vakcinák melletti másik jelentős védelmi megoldásra.
A buszokon, villamosokon és más tömegközlekedési eszközökön nem kötelező maszkot viselni, viszont számos iskola és egyetem döntött úgy, hogy a zárt terekben kötelező a maszk.
Néhány napja már a Testnevelési Egyetem zárt tereiben is kötelező maszkot viselni.
...
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.