Újra megmutatta a virológus, miért kellene felvenni a maszkot iskolába, munkába menet

Egy friss tanulmányról számolt be Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa a Facebookon. Ebből kiderül, miért érdemes felvenni a maszkot iskolába, egyetemre, munkahelyre menet a buszon, villamoson.

  • Eduline

Kemenesi Gábor Facebook-posztját a Telex szúrta ki. Abban egy friss dél-koreai tanulmányról írt, amely szerint a maszkviselés nagymértékben csökkenti a koronavírus-fertőzésnek kitettséget a tömegközlekedésben.

A Science Advances tudományos lapban közzétett tanulmány szerzői azt modellezték, hogy a maszkviselés és a távolságtartás hogyan hat a vírus terjedésére a tömegközlekedésben. „Kifejezetten csúcsidőszakra vonatkozóan, csak a távolságtartás alkalmazásakor 64 százalékkal csökkent a vírus átadása. Kizárólag maszkozásnál, távolságtartás nélkül – ez számít a leginkább életszerűnek egy buszon – 93,5 százalékos csökkenést lehet elérni a tanulmány szerint” – emeli ki a virológus.

„Ne feledjük, a légúti fertőzéseknél beszélhetünk „nagycseppes” és „aeroszolos” ürítésről is. A távolságtartás leginkább az előbbi kivédésére szolgál. A maszk azonban mindkettőt megfogja” – írja Kemenesi, aki szerint úgy kellene a maszkokra gondolnunk, mint a vakcinák melletti másik jelentős védelmi megoldásra.

A buszokon, villamosokon és más tömegközlekedési eszközökön nem kötelező maszkot viselni, viszont számos iskola és egyetem döntött úgy, hogy a zárt terekben kötelező a maszk.

...

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.