Újabb egyetem szigorított, a Testnevelési Egyetemen is kötelező a maszk

Néhány napja már a Testnevelési Egyetem zárt tereiben is kötelező maszkot viselni.

  • Eduline

Az egyetem oldalán közzétett tájékoztató szerint október 18-a óta kötelező a maszkviselés az egyetem zárt tereiben – az étteremben csak az étkezés idejére lehet levenni, de el kell takarni az orrot és a szájat például az uszoda öltözőjében is.

Az előadásokon is csak maszkban lehet részt venni. „Ilyenkor vannak a hallgatók közel egymáshoz, összezárva viszonylag hosszú ideig. Ha egy csoportba bekerül egy fertőző, akár egyébként védettségi igazolvánnyal rendelkező személy, aki rövid ideig fertőz, hiszen elkaphatta a vírusfertőzést anélkül, hogy észrevette volna, akkor ez nagyon gyorsan szétterjedhet a csoportban, ha nem viselnek maszkot” – mondta Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A TE-n a hallgatók 85 százaléka, a dolgozók 90,7 százaléka rendelkezik védettségi igazolvánnyal, de az egyetemen múlt héten oltónapot tartottak, akkor negyvennyolcan kapták meg a vakcinát.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.