Fontos kérdés a központi felvételiről: mindkét szülőnek alá kell írni a jelentkezési lapot?

És ki dönti el, melyi iskolában tanul tovább a gyermek? Mutatjuk a válaszokat.

  • Bezzeg Hanna

Az alapszabály az, hogy a diák továbbtanulásáról a gyerek és a szülő közösen dönt - derül ki az Oktatási Hivatal tájékoztatójából. Éppen ezért a jelentkezési lapot mindkét szülőnek és a diáknak is alá kell írnia.

Mi a helyzet a különélő szülőkkel? Itt is az a szabály, hogy a két szülő közösen dönt, függetlenül attól, hogy a felügyeletet közös megegyezés vagy bírósági döntés alapján csak egyikőjük gyakorolja. Ha a különélő szülők nem tudnak megegyezni a kérdésben, akkor a gyámhatósághoz kerül az ügy.

Persze itt is van egy kivételes helyzet, ilyen az, ha a különélő szülők egyikének a bíróság megszünette felügyeleti jogát (például cselekvőképesség hiánya, korlátozottsága vagy ismeretlen helyen tartózkodás miatt).

A 2022-es középiskolai felvételi dátumairól és a legfontosabb szabályokról itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István