A környező országokban is romlanak a járványügyi adatok, és ez az oktatásra is hatással van. A legtöbb iskolában szigorítottak a szabályokon, de egyre több az olyan intézmény, ahol távoktatásra váltottak.
Romániában – ahol naponta közel 13 ezer új esetet regisztrálnak – sorra zárják be az intézményeket, már közel 300 iskola állt át távoktatásra. Bukarestben például az iskolák egynegyede zárva tart, a fővárosban és környékén ugyanis a legmagasabb a fertőzésszám. Az iskolák kevesebb mint egynegyedét záratta be a megyei tisztiorvosi szolgálat a közösségben megjelent fertőzés miatt, a többi intézményben a vezetőség döntött a váltásról, arra hivatkozva, hogy a szülők félnek az iskolába engedni a diákokat.
Szlovákiában hibrid oktatással, azaz a jelenléti és az online órák kombinálásával indították a tanévet. Azok a diákok, akik nincsenek karanténban, járhatnak iskolába akkor is, ha az osztály nagy része távoktatásra kényszerül. Például, ha az osztályból öten be vannak oltva vagy átestek a fertőzésen az elmúlt 180 napban, akkor rájuk nem vonatkozik a kötelező karantén. Az országban a pedagógusok nagy része be van oltva, a diákok közül azonban csak kevesen kapták meg a vakcinát – írja a napi.hu.
Ukrajna: novemberig kaptak haladékot azok a tanárok, akik még nem oltatták be magukat
Ukrajna területén is egyre súlyosbodik a járványhelyzet, az országban átlagosan napi 14 ezer új fertőzöttet találnak. Szeptember 23-a óta szigorú szabályok vannak érvényben: kötelező a maszkviselés a nyilvános helyeken, félházzal működhetnek a színházak és a mozik, az óvodák és az általános iskolai osztályok kivételével távoktatásra tértek át ott, ahol a beoltott pedagógusok aránya nem éri el a nyolcvan százalékot. A napokban pedig még szigorúbb intézkedéseket hoztak: ahogy arról mi is írtunk korábban, novemberig kaptak haladékot az oltatlan pedagógusok – ha jövő hónapig nem oltatják be magukat, felfüggesztik munkaviszonyukat, fizetést sem kapnak majd.
Szerbiában naponta 6 ezerrel nő a fertőzöttek száma. Különösen sok a beteg a nyugati és déli területeken, az ottani iskolákban szeptember közepe óta online tanulnak a diákok. A tanév elején ugyan nem írtak elő kötelező maszkviselést, a romló adatok miatt azonban néhány hete szigorítottak. Az országban az egyetemi oktatás online formában indult, a hallgatóknak csak a gyakorlati órákon kell részt venniük, az előadásokat otthonról hallgathatják meg.
Ausztriában – ahol naponta 2 ezer új megbetegedést regisztrálnak – már a tanévkezdéskor szigorú feltételeket szabtak. A tanév első heteiben rendszeresen tesztelték a tanulókat és az iskolai dolgozókat, és kötelező maszkviselést is előírtak.
Horvátországban megugrottak a fertőzöttségi mutatók, amint megkezdődött az új tanév. Jelenleg napi 1300 új fertőzöttet találnak. Az érvényben levő szabályok szerint bármilyen tünet esetén, legyen az influenza, fül-, has-, fej- vagy torokfájás, hőemelkedés vagy fáradtság, kötelezően el kell végeztetni a koronavírustesztet. Csak negatív teszttel lehet visszatérni az iskolába. Pozitív teszt esetében tíznapos karantén vár a diákokra.
Mi a helyzet itthon?
Eddig csak néhány iskola egy-egy osztálya kényszerült átállni online oktatásra, és az intézmények 2 százalékában kellett fertőzés miatt intézkedni. A szabályokon azonban nálunk is szigorítanak: az iskoláknak tanévkezdéskor kiküldött intézkedési tervben még az állt, hogy bárki, aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek és karanténkötelezettség sem vonatkozik rá. Most már az igazolt fertőzöttekre akkor is érvényes a tíznapos karantén, ha megkapták a védőoltást.
Itthon egyébként az egészségügyi dolgozók után a pedagógusok körében a legnagyobb az átoltottság, majdnem 80-85 százalékuk kapta meg a koronavírus elleni vakcinát. A 12-18 éves korosztályban a diákok harmada van beoltva.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
