A környező országokban is romlanak a járványügyi adatok, és ez az oktatásra is hatással van. A legtöbb iskolában szigorítottak a szabályokon, de egyre több az olyan intézmény, ahol távoktatásra váltottak.
Romániában – ahol naponta közel 13 ezer új esetet regisztrálnak – sorra zárják be az intézményeket, már közel 300 iskola állt át távoktatásra. Bukarestben például az iskolák egynegyede zárva tart, a fővárosban és környékén ugyanis a legmagasabb a fertőzésszám. Az iskolák kevesebb mint egynegyedét záratta be a megyei tisztiorvosi szolgálat a közösségben megjelent fertőzés miatt, a többi intézményben a vezetőség döntött a váltásról, arra hivatkozva, hogy a szülők félnek az iskolába engedni a diákokat.
Szlovákiában hibrid oktatással, azaz a jelenléti és az online órák kombinálásával indították a tanévet. Azok a diákok, akik nincsenek karanténban, járhatnak iskolába akkor is, ha az osztály nagy része távoktatásra kényszerül. Például, ha az osztályból öten be vannak oltva vagy átestek a fertőzésen az elmúlt 180 napban, akkor rájuk nem vonatkozik a kötelező karantén. Az országban a pedagógusok nagy része be van oltva, a diákok közül azonban csak kevesen kapták meg a vakcinát – írja a napi.hu.
Ukrajna: novemberig kaptak haladékot azok a tanárok, akik még nem oltatták be magukat
Ukrajna területén is egyre súlyosbodik a járványhelyzet, az országban átlagosan napi 14 ezer új fertőzöttet találnak. Szeptember 23-a óta szigorú szabályok vannak érvényben: kötelező a maszkviselés a nyilvános helyeken, félházzal működhetnek a színházak és a mozik, az óvodák és az általános iskolai osztályok kivételével távoktatásra tértek át ott, ahol a beoltott pedagógusok aránya nem éri el a nyolcvan százalékot. A napokban pedig még szigorúbb intézkedéseket hoztak: ahogy arról mi is írtunk korábban, novemberig kaptak haladékot az oltatlan pedagógusok – ha jövő hónapig nem oltatják be magukat, felfüggesztik munkaviszonyukat, fizetést sem kapnak majd.
Szerbiában naponta 6 ezerrel nő a fertőzöttek száma. Különösen sok a beteg a nyugati és déli területeken, az ottani iskolákban szeptember közepe óta online tanulnak a diákok. A tanév elején ugyan nem írtak elő kötelező maszkviselést, a romló adatok miatt azonban néhány hete szigorítottak. Az országban az egyetemi oktatás online formában indult, a hallgatóknak csak a gyakorlati órákon kell részt venniük, az előadásokat otthonról hallgathatják meg.
Ausztriában – ahol naponta 2 ezer új megbetegedést regisztrálnak – már a tanévkezdéskor szigorú feltételeket szabtak. A tanév első heteiben rendszeresen tesztelték a tanulókat és az iskolai dolgozókat, és kötelező maszkviselést is előírtak.
Horvátországban megugrottak a fertőzöttségi mutatók, amint megkezdődött az új tanév. Jelenleg napi 1300 új fertőzöttet találnak. Az érvényben levő szabályok szerint bármilyen tünet esetén, legyen az influenza, fül-, has-, fej- vagy torokfájás, hőemelkedés vagy fáradtság, kötelezően el kell végeztetni a koronavírustesztet. Csak negatív teszttel lehet visszatérni az iskolába. Pozitív teszt esetében tíznapos karantén vár a diákokra.
Mi a helyzet itthon?
Eddig csak néhány iskola egy-egy osztálya kényszerült átállni online oktatásra, és az intézmények 2 százalékában kellett fertőzés miatt intézkedni. A szabályokon azonban nálunk is szigorítanak: az iskoláknak tanévkezdéskor kiküldött intézkedési tervben még az állt, hogy bárki, aki megkapta a védőoltást vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek és karanténkötelezettség sem vonatkozik rá. Most már az igazolt fertőzöttekre akkor is érvényes a tíznapos karantén, ha megkapták a védőoltást.
Itthon egyébként az egészségügyi dolgozók után a pedagógusok körében a legnagyobb az átoltottság, majdnem 80-85 százalékuk kapta meg a koronavírus elleni vakcinát. A 12-18 éves korosztályban a diákok harmada van beoltva.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
