Hamarosan kezdődik a 2022-es középiskolai felvételi, a megfelelő középiskola kiválasztása pedig sokaknak okozhat fejtörést. Azoknak, akik a szakmaképzés felé kacsintgatnak: mutatjuk, melyik iskolatípusban milyen képzések vannak.
A szakképzési rendszer a 2020/21-es tanévre alakult át, és jelenleg két iskolatípusban működik: technikumokban vagy szakképző iskolákban. Ha szakképzésre jelentkeztek, először nem konkrét szakmát, hanem ágazatot kell megjelölni. Jelenleg 24 ágazat érhető el, pontos szakmát pedig a képzés közben választhattok majd.
A szakképzések két részből állnak: az első szakaszban közismereti tárgyakat (például magyart, matematikát, történelmet) tanulhattok, emellett ágazati alapozást kaphattok. Az első szakasz egy ágazati alapvizsgával zárul, ezután kell döntenetek arról, melyik szakma tanulásával folytatnátok.
A második szakasz a szakirányú oktatást jelenti, melyet akár duális képzés keretein belül is végezhettek. A duális képzés – melyről itt olvashattok részletesebben – lényege, hogy iskolai tanulmányaitok mellett egy vállalatnál dolgozhattok, tapasztalatot szerezve és gyakorlati tudásotokat bővítve. Mégis mi a különbség a technikumok és szakképző iskolák között, kinek melyiket érdemes választania?
Technikum
Technikumba akkor érdemes jelentkeznetek, ha a szeretnétek érettségi bizonyítványt szerezni, és komolyan érdeklődtök a választott szakma iránt.A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. A gyakorlatbann ez annyit tesz, hogy például a turizmus-vendéglátás ágazatban a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.
Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok három közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát és nyelvi érettségit tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin.
Szakképző iskola
Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak. A második évben kezdődik a szakosodott képzés, a harmadik év után szakképzettség szerezhető, további két év alatt lehet érettségizni. Ami az óraszámokat érinti, a diákoknak közismerei órái és szakmai órái is lesznek:
A fenti tárgyak mellett a szakképző iskolák első évében 16 óra ágazati alapoktatás, a második és harmadik évben pedig 25-25 szakirányú oktatási órájuk lesz egy héten.
Ha bizonytalanok vagytok, mely iskolatípus lenne a legmegfelelőbb számotokra, lehetőségetek van arra is, hogy nyolcadik után orientációs évfolyamba jelentkezzetek – itt személyes mentorálást kaphattok, fejleszthetitek kompetenciátokat.
Bármelyik iskolatípust is választjátok, a tanulmányi eredményetek függvényében öszöndíjat is szerezhettek. Ennek összegét a tanév első napján érvényben lévő minimálbérből számítják: idén ez azt jelenti, hogy a technikumok 9-10. évfolyamán a tanulók havi 8 ezer forint összegű, a szakképző iskola 9. évfolyamán havi 15 ezer forint összegű ösztöndíjat kapnak. Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a diákok tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összeggel kalkulálgarnak, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt.
Az ösztöndíj egy részét pályakezdési támogatásként kapják meg a végzősök, melyre akkor vagytok jogosultak, ha sikeresen befejezitek a képzést és szakmát szereztek. Ennek összege a szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint lehet.
Ha kíváncsiak vagytok a szakképzésben tanulható ágazatokra, azt ezen a linken éritek el, ha pedig a képzéseket indító intézmények érdekelnek, akkor ide kattintsatok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
