Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Hamarosan kezdődik a 2022-es középiskolai felvételi, a megfelelő középiskola kiválasztása pedig sokaknak okozhat fejtörést. Azoknak, akik a szakmaképzés felé kacsintgatnak: mutatjuk, melyik iskolatípusban milyen képzések vannak.
A szakképzési rendszer a 2020/21-es tanévre alakult át, és jelenleg két iskolatípusban működik: technikumokban vagy szakképző iskolákban. Ha szakképzésre jelentkeztek, először nem konkrét szakmát, hanem ágazatot kell megjelölni. Jelenleg 24 ágazat érhető el, pontos szakmát pedig a képzés közben választhattok majd.
A szakképzések két részből állnak: az első szakaszban közismereti tárgyakat (például magyart, matematikát, történelmet) tanulhattok, emellett ágazati alapozást kaphattok. Az első szakasz egy ágazati alapvizsgával zárul, ezután kell döntenetek arról, melyik szakma tanulásával folytatnátok.
A második szakasz a szakirányú oktatást jelenti, melyet akár duális képzés keretein belül is végezhettek. A duális képzés – melyről itt olvashattok részletesebben – lényege, hogy iskolai tanulmányaitok mellett egy vállalatnál dolgozhattok, tapasztalatot szerezve és gyakorlati tudásotokat bővítve. Mégis mi a különbség a technikumok és szakképző iskolák között, kinek melyiket érdemes választania?
Technikum
Technikumba akkor érdemes jelentkeznetek, ha a szeretnétek érettségi bizonyítványt szerezni, és komolyan érdeklődtök a választott szakma iránt.A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. A gyakorlatbann ez annyit tesz, hogy például a turizmus-vendéglátás ágazatban a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.
Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok három közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát és nyelvi érettségit tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin.
Szakképző iskola
Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak. A második évben kezdődik a szakosodott képzés, a harmadik év után szakképzettség szerezhető, további két év alatt lehet érettségizni. Ami az óraszámokat érinti, a diákoknak közismerei órái és szakmai órái is lesznek:

A fenti tárgyak mellett a szakképző iskolák első évében 16 óra ágazati alapoktatás, a második és harmadik évben pedig 25-25 szakirányú oktatási órájuk lesz egy héten.
Ha bizonytalanok vagytok, mely iskolatípus lenne a legmegfelelőbb számotokra, lehetőségetek van arra is, hogy nyolcadik után orientációs évfolyamba jelentkezzetek – itt személyes mentorálást kaphattok, fejleszthetitek kompetenciátokat.
Bármelyik iskolatípust is választjátok, a tanulmányi eredményetek függvényében öszöndíjat is szerezhettek. Ennek összegét a tanév első napján érvényben lévő minimálbérből számítják: idén ez azt jelenti, hogy a technikumok 9-10. évfolyamán a tanulók havi 8 ezer forint összegű, a szakképző iskola 9. évfolyamán havi 15 ezer forint összegű ösztöndíjat kapnak. Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a diákok tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összeggel kalkulálgarnak, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt.
Az ösztöndíj egy részét pályakezdési támogatásként kapják meg a végzősök, melyre akkor vagytok jogosultak, ha sikeresen befejezitek a képzést és szakmát szereztek. Ennek összege a szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint lehet.
Ha kíváncsiak vagytok a szakképzésben tanulható ágazatokra, azt ezen a linken éritek el, ha pedig a képzéseket indító intézmények érdekelnek, akkor ide kattintsatok.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.