Ma kezdett tárgyalni a PDSZ és a PSZ sztrájkbizottságával az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azonban az első találkozó félbeszakadt.
"Az elmúlt másfél órában, bár kemény csata volt, érdemi munkával nem foglalkoztunk" - mondta a minisztériummal folytatott tárgyalások első része után Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke.
A szakszervezet elnöke szerint a megbeszélésen részt vevő helyettes államtitkár megbízólevele, csak a PDSZ-szel való tárgyalásra jogosította fel, a PSZ ebben nem volt nevesítve. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) az egyeztetés után kijelentette, nem fogadja el azt, hogy egyedül tárgyaljon, hiszen közös sztrájkbizottságba lépett a két szakszervezet, közösen szeretnének eredményeket elérni.
Ezek nem csak formai, hanem tartalmi kérdések – tették hozzá. A cél, hogy olyan féllel tárgyaljanak, akinek megállapodásra is van felhatalmazása, és akivel tényleges sztrájkról tudnak beszélni.
Az egyeztetés után Totyik Tamás, a PSZ egyik alelnöke azt mondta az Eduline-nak, hogy az egyeztetések félbeszakadtak, hiszen a minisztérium részéről a helyettes államtitkárnak, bár az egyesített sztrájkbizottsággal lett volna felhatalmazása tárgyalni, ebben csak a PDSZ-t nevesítették. A szakszervezet szerint az helyettes államtitkárnak nem volt világosan meghatározva a jogköre sem, az érdekképviseletek pedig olyan személlyel szeretnének tárgyalni, akinek döntési joga is van.
Az alelnök hozzátette azt is, a tárgyalásokon szerintük helye lenne más érintett minisztériumoknak is, mint az ITM és a Pénzügyminisztérium, így észrevételt tettek tartalmi és formai hiányosságok miatt. A következő egyeztetés időpontja még nem tisztázott, „a minisztérium térfelén pattog a labda”.
Tíz százalék megalázó
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasította az Orbán Viktor által múlt hét pénteken belengetett 10 százalékos béremelést. "A javaslatot méltatlanul alacsonynak, megalázónak tartják" - írták közleményükben. Kiemelték: a sztrájktárgyalásokon olyan egyértelmű, érdemi ajánlatot várnak a kormánytól, amely megállítja a nevelésben és oktatásban dolgozók elvándorlását a pályáról és ezzel megteremti a minőségi oktatás egyik feltételét.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyesítette sztrájkbizottságát, ezt múlt héten jelentették be közös sajtótájékoztatón. Már 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, de a koronavírus-járvány berobbanása miatt azt fel kellett függeszteniük. Bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelik. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
