Merre, ha nem gimnáziumba? Minden a technikumokról és a szakképző iskolákról

Hamarosan kezdődik a 2022-es középiskolai felvételi, a megfelelő középiskola kiválasztása pedig sokaknak okozhat fejtörést. Azoknak, akik a szakmaképzés felé kacsintgatnak: mutatjuk, melyik iskolatípusban milyen képzések vannak.

  • Bezzeg Hanna

A szakképzési rendszer a 2020/21-es tanévre alakult át, és jelenleg két iskolatípusban működik: technikumokban vagy szakképző iskolákban. Ha szakképzésre jelentkeztek, először nem konkrét szakmát, hanem ágazatot kell megjelölni. Jelenleg 24 ágazat érhető el, pontos szakmát pedig a képzés közben választhattok majd.

A szakképzések két részből állnak: az első szakaszban közismereti tárgyakat (például magyart, matematikát, történelmet) tanulhattok, emellett ágazati alapozást kaphattok. Az első szakasz egy ágazati alapvizsgával zárul, ezután kell döntenetek arról, melyik szakma tanulásával folytatnátok.

A második szakasz a szakirányú oktatást jelenti, melyet akár duális képzés keretein belül is végezhettek. A duális képzés – melyről itt olvashattok részletesebben – lényege, hogy iskolai tanulmányaitok mellett egy vállalatnál dolgozhattok, tapasztalatot szerezve és gyakorlati tudásotokat bővítve. Mégis mi a különbség a technikumok és szakképző iskolák között, kinek melyiket érdemes választania?

Technikum

Technikumba akkor érdemes jelentkeznetek, ha a szeretnétek érettségi bizonyítványt szerezni, és komolyan érdeklődtök a választott szakma iránt.A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. A gyakorlatbann ez annyit tesz, hogy például a turizmus-vendéglátás ágazatban a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.

Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok három közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát és nyelvi érettségit tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin.

Szakképző iskola

Ebben az iskolatípusban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak. A második évben kezdődik a szakosodott képzés, a harmadik év után szakképzettség szerezhető, további két év alatt lehet érettségizni. Ami az óraszámokat érinti, a diákoknak közismerei órái és szakmai órái is lesznek:

Oktatási Hivatal

A fenti tárgyak mellett a szakképző iskolák első évében 16 óra ágazati alapoktatás, a második és harmadik évben pedig 25-25 szakirányú oktatási órájuk lesz egy héten.

Ha bizonytalanok vagytok, mely iskolatípus lenne a legmegfelelőbb számotokra, lehetőségetek van arra is, hogy nyolcadik után orientációs évfolyamba jelentkezzetek – itt személyes mentorálást kaphattok, fejleszthetitek kompetenciátokat.

Bármelyik iskolatípust is választjátok, a tanulmányi eredményetek függvényében öszöndíjat is szerezhettek. Ennek összegét a tanév első napján érvényben lévő minimálbérből számítják: idén ez azt jelenti, hogy a technikumok 9-10. évfolyamán a tanulók havi 8 ezer forint összegű, a szakképző iskola 9. évfolyamán havi 15 ezer forint összegű ösztöndíjat kapnak. Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a diákok tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összeggel kalkulálgarnak, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt.

Az ösztöndíj egy részét pályakezdési támogatásként kapják meg a végzősök, melyre akkor vagytok jogosultak, ha sikeresen befejezitek a képzést és szakmát szereztek. Ennek összege a szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri 150-300 ezer forint lehet.

Ha kíváncsiak vagytok a szakképzésben tanulható ágazatokra, azt ezen a linken éritek el, ha pedig a képzéseket indító intézmények érdekelnek, akkor ide kattintsatok.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.