Méltatlanul alacsonynak és megalázónak tartja Orbán béremelési javaslatát a PSZ

Elutasítja az Orbán Viktor által pénteken belengetett 10 százalékos béremelést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

  • Szabó Fruzsina

„A Pedagógusok Szakszervezete a miniszterelnök által meglebegtetett béremelési javaslatot méltatlanul alacsonynak, megalázónak tartja és elutasítja. Bár Orbán Viktor elismerte, hogy jogos igény a pedagógusok bérrendezése, ennek ellenére is csak egy esetleges 10 százalékos béremelésről tett említést a jövő évre vonatkozóan egy rádióinterjúban” – olvasható a PSZ kongresszusának közleményében.

Kiemelik: a sztrájktárgyalásokon olyan egyértelmű, érdemi ajánlatot várnak a kormánytól, amely megállítja a nevelésben és oktatásban dolgozók elvándorlását a pályáról és ezzel megteremti a minőségi oktatás egyik feltételét.

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) közös sztrájkbizottságban küzdő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a már nyilvánosságra hozott és a kormányfővel ismertetett sztrájkköveteléseket tekinti tárgyalási alapnak” – teszik hozzá.

Többek között azt követelik, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.

A tárgyalások egyébként szerdán kezdődhetnek meg, az erről szóló minisztériumi levelet a PDSZ osztotta meg:

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.