Elutasítja az Orbán Viktor által pénteken belengetett 10 százalékos béremelést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
„A Pedagógusok Szakszervezete a miniszterelnök által meglebegtetett béremelési javaslatot méltatlanul alacsonynak, megalázónak tartja és elutasítja. Bár Orbán Viktor elismerte, hogy jogos igény a pedagógusok bérrendezése, ennek ellenére is csak egy esetleges 10 százalékos béremelésről tett említést a jövő évre vonatkozóan egy rádióinterjúban” – olvasható a PSZ kongresszusának közleményében.
Kiemelik: a sztrájktárgyalásokon olyan egyértelmű, érdemi ajánlatot várnak a kormánytól, amely megállítja a nevelésben és oktatásban dolgozók elvándorlását a pályáról és ezzel megteremti a minőségi oktatás egyik feltételét.
„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) közös sztrájkbizottságban küzdő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a már nyilvánosságra hozott és a kormányfővel ismertetett sztrájkköveteléseket tekinti tárgyalási alapnak” – teszik hozzá.
Többek között azt követelik, hogy a pedagógusok bértáblájának az alapja ismét a minimálbér legyen, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, hogy rendezzék az oktatásban nem pedagógusként dolgozók bérhelyzetét is, és hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket heti 40 helyett 35 órára lehessen beosztani.
A tárgyalások egyébként szerdán kezdődhetnek meg, az erről szóló minisztériumi levelet a PDSZ osztotta meg:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
