Ilyen kérdéseket kapnak a nyolcadikosok a pályaorientációs teszten

Október 11-ig kell kitölteniük a nyolcadikosoknak az Oktatási Hivatal pályaorientációs tesztjét. De milyen kérdéseket kapnak?

  • Bezzeg Hanna

A 87 kérdésből álló teszt szeptember 20. és október 11. között érhető el, elektronikus formában, az Oktatási Hivatal weboldalán.  Tulajdonképpen bárki kitöltheti, mi is nekiálltunk, de a 87 kérdésre legalább 30 percet szánni kell.

A tesztkérdések között előkerül olyan, amely a csapatmunkához való viszonyt vizsgálja, a fizikai aktivitást méri, vagy éppen arra kíváncsi, mennyire szeret olvasni a diák, és mennyire érti a műszaki útmutatókat. Néhány példa azokra az állításokra, amelyekről a nyolcadikosoknak el kell dönteniük, mennyire igaz rájuk. Háromféle verzió közül választhatnak: így van, nem így van, nem tudom eldönteni.

Szívesen vennék részt élelmiszerek gyártási folyamatában.

Fontos, hogy legyen látható eredménye a munkámnak. 

Többször választottak már a többiek vezetőnek (pl. sportcsapatban), amit szívesen el is vállaltam.

Inkább műhelyben dolgoznék, mint a természetben.

Izgat, hogy miért működik a világ úgy, ahogy.

Jól megy a számolás és a matematika.

Szívesen dolgoznék a turizmusban vagy a vendéglátásban.

Érdekelne a programozás.

Szeretek jönni-menni, intézkedni.

El tudom képzelni magam művészként.

A kérdőívet név nélkül kell kitölteni, az eredményt csak az a személy láthatja, akivel a diák megosztja.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.