Ilyen kérdéseket kapnak a nyolcadikosok a pályaorientációs teszten

Október 11-ig kell kitölteniük a nyolcadikosoknak az Oktatási Hivatal pályaorientációs tesztjét. De milyen kérdéseket kapnak?

Bezzeg Hanna

A 87 kérdésből álló teszt szeptember 20. és október 11. között érhető el, elektronikus formában, az Oktatási Hivatal weboldalán. Tulajdonképpen bárki kitöltheti, mi is nekiálltunk, de a 87 kérdésre legalább 30 percet szánni kell.

A tesztkérdések között előkerül olyan, amely a csapatmunkához való viszonyt vizsgálja, a fizikai aktivitást méri, vagy éppen arra kíváncsi, mennyire szeret olvasni a diák, és mennyire érti a műszaki útmutatókat. Néhány példa azokra az állításokra, amelyekről a nyolcadikosoknak el kell dönteniük, mennyire igaz rájuk. Háromféle verzió közül választhatnak: így van, nem így van, nem tudom eldönteni.

Szívesen vennék részt élelmiszerek gyártási folyamatában.
Fontos, hogy legyen látható eredménye a munkámnak.
Többször választottak már a többiek vezetőnek (pl. sportcsapatban), amit szívesen el is vállaltam.
Inkább műhelyben dolgoznék, mint a természetben.
Izgat, hogy miért működik a világ úgy, ahogy.
Jól megy a számolás és a matematika.
Szívesen dolgoznék a turizmusban vagy a vendéglátásban.
Érdekelne a programozás.
Szeretek jönni-menni, intézkedni.
El tudom képzelni magam művészként.

A kérdőívet név nélkül kell kitölteni, az eredményt csak az a személy láthatja, akivel a diák megosztja.

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.

Felsőoktatás

Pukli István: „Nem azt kell először eldöntenünk, hogy ki tartsa fenn az iskolákat, hanem azt, hogy milyen iskolát szeretnénk fenntartani”

Közoktatás

A PDSZ szerint hiba, hogy Lannert Judit előzetes szakszervezeti konzultáció nélkül bocsátott társadalmi egyeztetésre egy törvénytervezetet

Miközben több ponton is üdvözli a köznevelési törvények módosításáról szóló kormányzati tervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint komoly problémákat vet fel, hogy a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetését nem előzte meg érdemi szakszervezeti konzultáció.

Közoktatás

A pedagógusok jövőre már nem perelhetnek az elmaradt jubileumi jutalmaikért

Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.

Közoktatás

Orbán Balázs azért mondott le az MCC éléről, hogy ne terhelje az alapítvány jövőjéről szóló tárgyalásokat

Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.

Campus life

Miért mutat nulla pontot a Felvi rendszere?

Egy hónap múlva, július 23-án kiderülnek a 2026-os felvételi ponthatárok, de nálatok még mindig nulla pontot a rendszer? Mutatjuk, milyen okok állhatnak a háttérben.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.

Úgy néz ki, mégis maradhatnak Kőbányán az Orchidea Iskolába járó diákok

Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.