Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A szakszervezetek is beszálltak a parlamenti választási kampányba – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) keddi bejelentésére. A két nagy oktatási szakszervezet úgy döntött, közös sztrájkbizottságot hoz létre, így kezdeményeznek tárgyalást a kormánnyal.
A PSZ és a PDSZ sajtóközleményében az áll: az Emmi szerint a szakszervezetek is beszálltak a parlamenti választási kampányba, „legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés”.
„A két oktatási szakszervezet felhívja az Emmi figyelmét arra a tényre, hogy a sztrájkbizottságok egyesítéséről már 2020 elején született döntés - nem pedig a Dobrev Klárával történt találkozón -, de a koronavírus-járvány miatt, hivatástudatból a PSZ és a PDSZ felfüggesztette a közös munkát, erről közleményt is kiadott. Azóta csak romlott a pedagógusok, az oktatásban dolgozók anyagi helyzete, társadalmi megbecsültsége, miközben nőtt a tanárhiány, vagyis a követelések továbbra is jogosak” – írják.
Hozzáteszik, hogy 2016 óta több országos tüntetés és országos sztrájk is volt, de sajnálatos módon a kormány eddig nem hozott döntést a bérek emeléséről. Most viszont a minimálbér és a garantált bérminimum várható emelésével kényszerű helyzetbe kerül a kormány: minden ötödik oktatásban dolgozó bérét ki kell jövőre egészíteni erre a szintre. De ha a tanárhiányt meg akarja állítani a kormány, ez nem elégséges, érdemi, jelentős béremelésre van szükség.
A PSZ és a PDSZ várja, hogy a kormány kijelölje a tárgyalópartnert a sztrájkbizottsági tárgyalásokhoz. „A szakszervezetek nem vettek és nem vesznek részt a választáshoz kapcsolódó pártkampányokban, viszont valamennyi politikai párt figyelmébe ajánlják követeléseiket. A választópolgárok, köztük a pedagógusok, az oktatásban dolgozók, a szülők pedig jövő tavasszal mérlegelhetik, kire szavaznak” – írják.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).