A szakszervezetek is beszálltak a parlamenti választási kampányba – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) keddi bejelentésére. A két nagy oktatási szakszervezet úgy döntött, közös sztrájkbizottságot hoz létre, így kezdeményeznek tárgyalást a kormánnyal.
A PSZ és a PDSZ sajtóközleményében az áll: az Emmi szerint a szakszervezetek is beszálltak a parlamenti választási kampányba, „legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés”.
„A két oktatási szakszervezet felhívja az Emmi figyelmét arra a tényre, hogy a sztrájkbizottságok egyesítéséről már 2020 elején született döntés - nem pedig a Dobrev Klárával történt találkozón -, de a koronavírus-járvány miatt, hivatástudatból a PSZ és a PDSZ felfüggesztette a közös munkát, erről közleményt is kiadott. Azóta csak romlott a pedagógusok, az oktatásban dolgozók anyagi helyzete, társadalmi megbecsültsége, miközben nőtt a tanárhiány, vagyis a követelések továbbra is jogosak” – írják.
Hozzáteszik, hogy 2016 óta több országos tüntetés és országos sztrájk is volt, de sajnálatos módon a kormány eddig nem hozott döntést a bérek emeléséről. Most viszont a minimálbér és a garantált bérminimum várható emelésével kényszerű helyzetbe kerül a kormány: minden ötödik oktatásban dolgozó bérét ki kell jövőre egészíteni erre a szintre. De ha a tanárhiányt meg akarja állítani a kormány, ez nem elégséges, érdemi, jelentős béremelésre van szükség.
A PSZ és a PDSZ várja, hogy a kormány kijelölje a tárgyalópartnert a sztrájkbizottsági tárgyalásokhoz. „A szakszervezetek nem vettek és nem vesznek részt a választáshoz kapcsolódó pártkampányokban, viszont valamennyi politikai párt figyelmébe ajánlják követeléseiket. A választópolgárok, köztük a pedagógusok, az oktatásban dolgozók, a szülők pedig jövő tavasszal mérlegelhetik, kire szavaznak” – írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
