Beleállt a szakszervezetekbe a minisztérium, a PSZ és a PDSZ visszaszólt

A szakszervezetek is beszálltak a parlamenti választási kampányba – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) keddi bejelentésére. A két nagy oktatási szakszervezet úgy döntött, közös sztrájkbizottságot hoz létre, így kezdeményeznek tárgyalást a kormánnyal.

  • Szabó Fruzsina

A PSZ és a PDSZ sajtóközleményében az áll: az Emmi szerint a szakszervezetek is beszálltak a parlamenti választási kampányba, „legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés”.

„A két oktatási szakszervezet felhívja az Emmi figyelmét arra a tényre, hogy a sztrájkbizottságok egyesítéséről már 2020 elején született döntés - nem pedig a Dobrev Klárával történt találkozón -, de a koronavírus-járvány miatt, hivatástudatból a PSZ és a PDSZ felfüggesztette a közös munkát, erről közleményt is kiadott. Azóta csak romlott a pedagógusok, az oktatásban dolgozók anyagi helyzete, társadalmi megbecsültsége, miközben nőtt a tanárhiány, vagyis a követelések továbbra is jogosak” – írják.

Hozzáteszik, hogy 2016 óta több országos tüntetés és országos sztrájk is volt, de sajnálatos módon a kormány eddig nem hozott döntést a bérek emeléséről. Most viszont a minimálbér és a garantált bérminimum várható emelésével kényszerű helyzetbe kerül a kormány: minden ötödik oktatásban dolgozó bérét ki kell jövőre egészíteni erre a szintre. De ha a tanárhiányt meg akarja állítani a kormány, ez nem elégséges, érdemi, jelentős béremelésre van szükség.

A PSZ és a PDSZ várja, hogy a kormány kijelölje a tárgyalópartnert a sztrájkbizottsági tárgyalásokhoz. „A szakszervezetek nem vettek és nem vesznek részt a választáshoz kapcsolódó pártkampányokban, viszont valamennyi politikai párt figyelmébe ajánlják követeléseiket. A választópolgárok, köztük a pedagógusok, az oktatásban dolgozók, a szülők pedig jövő tavasszal mérlegelhetik, kire szavaznak” – írják.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.