A budapesti vezető gimnáziumokban átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés a korábbi felvételi időszakban, de a vidéki elitgimnáziumokba jelentkezőknek is komolyan meg kell küzdeniük a bekerülésért. Vannak olyan képzések, ahol 16 férőhelyre több mint 300 jelentkező jut.
A HVG 2021-es középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium lett a legjobb vidéki intézmény. A tízszeres túljelentkezés átlagosnak mondható, azonban volt olyan terület, ahol a meghirdetett 16 férőhelyes - az emelt nyelvi - képzésre 310-en jelentkeztek.
A HVG listájának második helyezettje, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium is nagyon sok leendő középiskolást vonzott. Itt is volt olyan 17 férőhelyes képzés, ahova 363-an (az emelt angolos csoportba) vagy 314-en (az angol nyelvi előkészítőbe) adták be a jelentkezésüket.
A budapesti vezető gimnáziumok számait a túljelentkezésről itt nézhetitek meg.
A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is nagy volt a túljelentkezés: az emelt angol, biológia, fizika, kémia és matek osztályba 30 helyre 168-an, a 15 férőhelyes angol, spanyol, töri emelt képzésre 100-an szerettek volna bekerülni.
A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum nyelvi képzéseire 15 férőhelyre 231-en, a reálos gimnáziumi osztályba 30 férőhelyre pedig 382-en szerettek volna bekerülni.
A HVG rangsorának ötödik helyen tavaly a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium állt, az iskolában a az emelt szintű nyelvi képzés és az emelt matematika volt a legnépszerűbb: 32-32 helyre 225-en és 285-en szerettek volna bekerülni 2021-ben.
A HVG idén is elkészíti a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a hamarosan megjelenő kiadványban a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről és az iskolaválasztásról is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
