A vidéki topgimnáziumokban is komoly harc lesz a helyekért: van, ahol majdnem húszszoros a túljelentkezés

A budapesti vezető gimnáziumokban átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés a korábbi felvételi időszakban, de a vidéki elitgimnáziumokba jelentkezőknek is komolyan meg kell küzdeniük a bekerülésért. Vannak olyan képzések, ahol 16 férőhelyre több mint 300 jelentkező jut.

  • Csik Veronika

A HVG 2021-es középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium lett a legjobb vidéki intézmény. A tízszeres túljelentkezés átlagosnak mondható, azonban volt olyan terület, ahol a meghirdetett 16 férőhelyes - az emelt nyelvi - képzésre 310-en jelentkeztek.

A HVG listájának második helyezettje, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium is nagyon sok leendő középiskolást vonzott. Itt is volt olyan 17 férőhelyes képzés, ahova 363-an (az emelt angolos csoportba) vagy 314-en (az angol nyelvi előkészítőbe) adták be a jelentkezésüket.

A budapesti vezető gimnáziumok számait a túljelentkezésről itt nézhetitek meg.

A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is nagy volt a túljelentkezés: az emelt angol, biológia, fizika, kémia és matek osztályba 30 helyre 168-an, a 15 férőhelyes angol, spanyol, töri emelt képzésre 100-an szerettek volna bekerülni.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum nyelvi képzéseire 15 férőhelyre 231-en, a reálos gimnáziumi osztályba 30 férőhelyre pedig 382-en szerettek volna bekerülni.

A HVG rangsorának ötödik helyen tavaly a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium állt, az iskolában a az emelt szintű nyelvi képzés és az emelt matematika volt a legnépszerűbb: 32-32 helyre 225-en és 285-en szerettek volna bekerülni 2021-ben.

A HVG idén is elkészíti a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a hamarosan megjelenő kiadványban a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről és az iskolaválasztásról is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.