Lassan indul a 2022-es középiskolai felvételi, és bár az idei tájékoztatókat még nem tették közzé az iskolák, azt már most sejteni lehet, hogy komoly versenyre számíthatnak azok, akik a rangsorok élén álló gimnáziumokat célozzák meg.
Arról már korábban írtunk, hogy az Oktatási Hivatal felületén elérhetők a korábbi évek középiskolai jelentkezéseinek adatai - ez hasznos infó lehet a felvételizőknek. Most a vezető gimnáziumok számait néztük meg.
Tavaly az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma állt a HVG középiskolai rangsorának élén. Az intézményben a 2021-es felvételin átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés, a 36 fős, 8 évfolyamos osztályba például 273-an, a 32 fős, nyelvi előkészítős, 6 évfolyamos képzésre pedig 362-en jelentkeztek.
Sokan jelölték meg az V. kerületi Eötvös József Gimnáziumot is, amely a HVG rangsorában tavaly a második helyen állt. Az iskola hét tanulmányi területett hirdetett meg a legutóbbi felvételin, négy és hat évfolyamos formában. Az egyik 30 fős hagyományos, négyosztályos, emelt bioszos gimnáziumi osztályba például több mint 300-an adták be a jelentkezésüket.
A harmadik helyezett a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, ahol az előző középiskolai felvételi időszakban szintén hatalmas volt a túljelentkezés: az egyik 32 fős osztályba 164-en, a 28 fős osztályba pedig 204-en jelentkeztek.
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium öt tanulmányi területet hirdetett meg a 2021-es felvételin: a 17 fős csoportokba több mint 200-an jelentkeztek. Volt olyan terület is - az emelt szintű matekos -, ahol 17 helyre 278-an jelentkeztek. Az iskola hatosztályos gimnáziumába 60 férőhelyre 595-en próbáltak meg bekerülni.
A HVG rangsorában ötödik helyen végző ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának hatosztályos képzései is nagyon népszerűek voltak: 90 helyre 679-en szerettek volna bekerülni a 2021-es felvételin.
A HVG idén is elkészíti a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a hamarosan megjelenő kiadványban a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről és az iskolaválasztásról is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
