Nem minden gimnázium szervez szóbeli felvételit, mutatjuk a szabályokat

Nem minden középiskola szervez szóbeli vizsgát. Mutatjuk, mik a szabályok.

  • Bezzeg Hanna

Nemsokára indul a 2022-es középiskolai felvételi. Több intézmény holnapján már elérhető a felvételi tájékoztató - a gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak és technikumoknak október 20-ig kell közzétenniük ezeket az információkat. Hamarosan a nyílt napokat is megtartják, bár akadnak olyan intézmények, amelyek a járványhelyzet miatt csak online tájékoztatókat szerveznek.

A jelentkezés előtti nulladik lépés, hogy szerezzetek infót arról, milyen a felvételi eljárás a kiszemelt intézményben. Ez háromfajta lehet: a felvétel történhet kizárólag tanulmányi eredmény alapján, de vannak olyan intézmények is, amelyek a tanulmányi eredmény mellett központi írásbeli (esetenként szóbeli) vizsgát is szerveznek.

A szóbeli vizsga szervezésére szigorú szabályok vonatkoznak. Szóbeli vizsgát csak az a gimnázium vagy technikum szervezhet, amely kötelezővé teszi a központi írásbeli vizsgát, és ahol a felvételi évét megelőző három évben átlagosan kétszeres volt a túljelentkezés. A szóbeli vizsga eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát adhatka - derül ki az Oktatási Hivatal tájékoztatójából.

Azt, hogy a választott iskolátok szervez-e szóbeli vizsgát, az adott intézmény felvételi tájékoztatójában nézhetitek meg.

 

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.