Jövőre tényleg drágábbak lehetnek az iskolai és az óvodai menzák

2022-től az lesz az alapszabály, hogy jobb alapanyagokat kell használni az iskolai és az óvodai menzákon is, de azok persze drágábbak is.

  • Csik Veronika

Egy friss jogszabály alapvetően átalakítja az óvodák, iskolák és szociális intézmények részére biztosított étkezést. Ennek értelmében a 2022. január 1-től a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60 százalékának hazai forrásból kell származnia, ez azonban áremelkedést is hozhat. Ezzel kapcsolatban már korábban felmerült a kérdés, vajon emelkedhet-e az iskolai menza ára - erre volt kíváncsi Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő is, a politikusnak az agrárminiszter válaszolt:

A közétkeztetésre vonatkozó közbeszerzési eljárások elbírálásakor eddig kizárólag az ár alapján döntöttek, a minőségi, származási szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyva. Ennek a megváltoztatása érdekében az új szabályozást követően az ajánlatkérő már nem alkalmazhatja a legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként..."

- írja válaszában Nagy István. Ennek értelmében több, mint valószínű, hogy emelkedni fognak az iskolai és óvodai menzák árai. A szakmai szervezetek korábban úgy számoltak, hogy akár 30-40 százalékkal is növekedhetnek a nyersanyagárak és ezáltal a menza költsége.

A jogszabály megjelenése után a Magyar Közétkeztetők Szövetsége készített egy ajánlást. Számításaik szerint egy most 322 forintos óvodai ebéd jövőre 434 forintra, az iskolásoké 437-ről 589 forintra emelkedne. A gimnáziumokban jelenleg érvényes 522 forintos ebédár 705 forint lenne jövőre az ajánlás szerint.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.