Középiskolai felvételi: így lehet jelentkezni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba

A nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokba az általános iskola közreműködése nélkül is jelentkezhettek. Mutatjuk, hogyan és mire kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

A középiskolai jelentkezéshez nem kell az általános iskolátok közreműködése, a jelentkezési lapot önállóan is kitölthetitek.

Ehhez az legelső lépés, hogy szerezzetek infót arról, milyen a felvételi eljárás az általatok kiszemelt intézményben. Ez három fajta lehet: a felvétel történhet kizárólag tanulmányi eredmény alapján, de vannak olyan intézmények is, amelyek a tanulmányi eredmény mellett központi írásbeli (esetenként szóbeli) vizsgát is szerveznek. Az intézmények október 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételivel kapcsolatos információkat, ezután lehet tájékozódni a felvételi eljárás pontos menetéről.

A központi vizsgára idén december 3-ig lehet jelentkezni a vizsgaszervező intézménynél, a megírásra pedig 2022. január 22-én kerül sor – a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos diákok egyaránt ezen a napon adnak majd számot tudásukról.

Az eredmények ismeretében a felvételi lapot egyénileg is be lehet nyújtani, ilyenkor a szülőnek erről önállóan kell gondoskodnia: a dokumentumokat a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani. A felvételi lap egy jelentkezési lapból (ez a választott középiskoláknak kell megküldeni) és egy tanulói adatlapból áll (melyet az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni): ezeket 2022. február 18-ig kell postára adni.

A középfokú iskolák 2022. március 6-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi eredményeket, a hivatalos végeredmény azonban 2022. április 22-ig készül majd el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.