Középiskolai felvételi: így lehet jelentkezni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba

A nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokba az általános iskola közreműködése nélkül is jelentkezhettek. Mutatjuk, hogyan és mire kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

A középiskolai jelentkezéshez nem kell az általános iskolátok közreműködése, a jelentkezési lapot önállóan is kitölthetitek.

Ehhez az legelső lépés, hogy szerezzetek infót arról, milyen a felvételi eljárás az általatok kiszemelt intézményben. Ez három fajta lehet: a felvétel történhet kizárólag tanulmányi eredmény alapján, de vannak olyan intézmények is, amelyek a tanulmányi eredmény mellett központi írásbeli (esetenként szóbeli) vizsgát is szerveznek. Az intézmények október 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételivel kapcsolatos információkat, ezután lehet tájékozódni a felvételi eljárás pontos menetéről.

A központi vizsgára idén december 3-ig lehet jelentkezni a vizsgaszervező intézménynél, a megírásra pedig 2022. január 22-én kerül sor – a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos diákok egyaránt ezen a napon adnak majd számot tudásukról.

Az eredmények ismeretében a felvételi lapot egyénileg is be lehet nyújtani, ilyenkor a szülőnek erről önállóan kell gondoskodnia: a dokumentumokat a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén kell előállítani. A felvételi lap egy jelentkezési lapból (ez a választott középiskoláknak kell megküldeni) és egy tanulói adatlapból áll (melyet az Oktatási Hivatalhoz kell eljuttatni): ezeket 2022. február 18-ig kell postára adni.

A középfokú iskolák 2022. március 6-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi eredményeket, a hivatalos végeredmény azonban 2022. április 22-ig készül majd el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.