Novák: "dolgoznak azon", hogy a pedagógusok még ebben a ciklusban fizetésemelést kapjanak

Abban nincs vita, hogy a pedagógusok bérét emelni kell, de Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nem érzi úgy, hogy a pedagógus-életpályamodell rendszerén változtatni kellene.

  • Eduline

"Azzal, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék” – mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón, ám azt is hozzátette: „a pedagógus-életpálya nem minimálbérhez kötött (…) nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban”.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, ő is azt szorgalmazza, hogy még a jelenlegi ciklusban legyen béremelés.

Bízom abban, hogy még ebben a ciklusban tudunk béremelést adni a pedagógusoknak. Dolgozunk ezen.

2015 óta nem változott a vetítési alap

101 500 forint – ennyi volt 2014-ben a minimálbér, és most, hét és fél évvel később is ez alapján számolják a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését. Pedig amikor a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától.

2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje - hangoztatja évek óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet tanév előtti petíciójában a sok sikertelen próbálkozás után ismét azt kérte, hogy a fizetések alapja 2021. szeptember 1-jétől ismét a minimálbér összege legyen.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna