Így érdemes kérelmezni a plusz egy év óvodát: itt a részletes útmutató

Részletes "útmutatót" készített a Szülői Hang közösség azoknak, akik januárban szeretnék kérvényezni, hogy a gyermekük még egy évet az óvodában tölthessen, és ne kelljen 2022 szeptemberében elkezdenie az általános iskolát. Mutatjuk a legfontosabb infókat.

  • Eduline

„Gondoljuk át, hogy mi a jobb a gyereknek - a válasz egyénre szabott. Ha már elég érett, akkor jobb, ha iskolába megy. Ha viszont még nem iskolaérett, akkor vegyük a fáradtságot és adjuk be a kérvényt! Első körben az óvodapedagógussal érdemes megbeszélni a döntést, ha ez nem elegendő és bizonytalanok vagyunk, akkor keressünk szakembert, akiben bízunk és tanácsot adhat. Tudjuk, sokszor még így sem egyszerű” – írják a részletes útmutatóban.

Hozzáteszik: még a kérvény januári benyújtása előtt érdemes minél több támogató dokumentumot beszerezni szakemberektől, óvodapedagógusoktól - bármelyikük adhat ilyet. A Szülői Hang szerint van, aki azért nem ad támogató dokumentumot, mert úgy gondolja, hogy az Oktatási Hivatal úgysem veszi figyelembe. „Ez nem igaz, a tapasztalatok szerint nagyobb az esély az azonnali elfogadásra akkor, ha vannak támogató dokumentumaink, és az OH-nak kötelessége mindent figyelembe venni, amit beküldünk. Persze erőltetni sem érdemes a dolgot. Akinek nincsenek támogató dokumentumai, azoknak is jók az esélyei, nem kötelező, hogy legyen támogató dokumentum” – írják.

Tavaly a kérelmek 95 százalékát elfogadták, és persze nincs garancia arra, hogy ez idén is így lesz, de nem valószínű, hogy pont a választások előtt lennének szigorúbbak.

Mikor kell benyújtani a kérelmet a plusz egy év óvodáért?

Az Oktatási Hivatal oldalán január 1-jén jelenik meg a jelentkezési felület, de Ügyfélkapun is be lehet nyújtani a kérelmet, sőt postán is, „ki kell nyomtatni és aláírva, a csatolt dokumentumok fénymásolatával együtt postára adni, de ebben az esetben is az OH honlapja a kiindulópont”. Aki ezt a határidőt lekési, annak a gyermeke mindenképpen iskolába megy 2022 szeptemberében.

Viszont ha egy gyerek megkapja a plusz egy év óvodást, akkor később a szülő már nem dönthet az iskolakezdés mellett.

Mennyi idő alatt bírálják el a kérvényeket?

„A tavalyi tapasztalatok szerint a kérvények kb. felében tudnak 8 nap után dönteni az elfogadásról. Ha nem tudnak 8 nap alatt dönteni, akkor egy ún. "teljes eljárás" lesz, ilyenkor jön az OH-tól egy legtöbbeknek értelmezhetetlen jogi nyelven írodott levél. Ez valójában azt jelenti, hogy szakszolgálati vizsgálatot rendelnek el, ilyenkor hamarosan jön a másik levél vagy telefon a szakszolgálati időpontról, ami általában 1-2 héten belülre lesz kitűzve. A teljes eljárás határideje ilyenkor 50 nap, de a legtöbbször ennél hamarabb megkapjuk a határozatot, de a kérdés a gyakorlatban a szakszolgálati vizsgálatnál eldől” – írja a Szülői Hang közösség.

Hozzáteszik: a szakszolgálat ilyenkor felméri a gyerek iskolaérettségét, és jó esetben beszélnek a szülőkkel is. Jogilag ilyenkor is az Oktatási Hivatal dönt, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakszolgálat javaslatát mindig jóvá szokták hagyni, vagyis érdemes már a vizsgálat végén megkérdezni a szakembereket, mit gondolnak a kérelemről (a vizsgálat részletes eredményét később az OH kiküldi).

„A tapasztalatok szerint a szakszolgálati munkatársak nagy többsége lelkiismeretesen végzi a munkáját és pozitívan áll a szülők kéréséhez, a kérelmek többségét el szokták fogadni a szakszolgálatok, vagy előfordul, hogy a szülővel közösen arra jutnak, hogy mégis jobb a gyermeknek az iskola. Ritkábban ugyan, de azért sajnos az is elfőfordul, hogy a szakszolgálat vagy az adott munkatárs elég negatív és túl szigorú, vannak olyan esetek is, hogy egyes szakszolgálatoknál iskolába küldik a gyereket akkor is, ha egyértelmű problémák vannak. A felmérések elég hasonlóan zajlanak mindenütt, viszont az, hogy az eredményekből milyen végkövetkeztetést vonnak le, részben szubjektív. Reméljük, hogy idén is minél több pozitív tapasztalat lesz. Szülőként nem tudjuk befolyásolni, hogy melyik szakszolgálathoz, melyik szakszolgálati munkatárshoz kerülünk” – írják.

Az OH határozata ellen fellebbezési lehetőség nincs, legfeljebb a bírósághoz lehet fordulni. A Szülői Hang szerint eddig csak néhány bírósági eljárás volt, és körülbelül minden tizedik beadványnál adtak a szülőnek igazat, a bíró személyén sok múlik. A pereskedés hónapokig tart, jellemzően májusban-júniusban fejeződik be, vagyis ilyenkor be kell iratkozni az iskolába, és ha a szülő nyer, akkor kiiratkozni. 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.