Sok kérdést kapott a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a tanév kezdete óta, ezért összeszedték, pontosan milyen járványügyi szabályokat kell betartani az iskolákban, és miről dönthetnek az iskolák saját hatáskörben.
Nyáron hivatalosan is megszűnt a járványügyi veszélyhelyzet, a járványügyi korlátozásokat feloldották, ez azt jelenti, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák most a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működhetnek - írja az alapítvány.
Az egészségvédelmi szabályokra ezután is figyelni kell: kellenek fertőtlenítő takarítások, rendszeres kézfertőtlenítés, gyakori szellőztetés. A védőtávolság tartása viszont már nem kötelező, de az iskolák dönthetnek úgy, hogy elkerülik a nagyobb csoportosulásokat (például az étkezéseknél).
Nem írható elő kötelező maszkviselés a sulikban, de a maszkhasználatot megtiltani nem lehet
azaz, ha a diák ragaszkodik a maszkhoz, azt viselheti - írja a Hintalovon. Nincs kötelező tesztelés az iskolákban, és a bejáratnál sem mérik meg a gyerekek és belépők testhőmérsékletét - persze, mint korábban megírtuk, akadnak olyan iskolák, ahol nem szerelték le a hőkapukat. A szülők csak a lehető legszükségesebb időt töltik az intézményben.
Ha valaki a betegség tüneteit mutatja, haladéktalanul el kell különíteni, és a szülőt értesíteni kell. A gyerekek az iskolába orvosi igazolással térhetnek vissza, az iskola az orvosi döntést nem bírálhatja felül - emelik ki. Ismét csak alapos indokkal igazolhatnak hiányzást a szülők, de hogy mi minősül járványhelyzetből fakadó igazolt hiányzásnak, azt mindig az adott szülő körülményei befolyásolják, az iskolaigazgató dönt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
