Kötelezővé teheti az iskola a maszkviselést? A gyermekjogi alapítvány szerint nem

Sok kérdést kapott a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a tanév kezdete óta, ezért összeszedték, pontosan milyen járványügyi szabályokat kell betartani az iskolákban, és miről dönthetnek az iskolák saját hatáskörben.

  • Csik Veronika

Nyáron hivatalosan is megszűnt a járványügyi veszélyhelyzet, a járványügyi korlátozásokat feloldották, ez azt jelenti, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák most a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működhetnek - írja az alapítvány.

Az egészségvédelmi szabályokra ezután is figyelni kell: kellenek fertőtlenítő takarítások, rendszeres kézfertőtlenítés, gyakori szellőztetés. A védőtávolság tartása viszont már nem kötelező, de az iskolák dönthetnek úgy, hogy elkerülik a nagyobb csoportosulásokat (például az étkezéseknél).

Nem írható elő kötelező maszkviselés a sulikban, de a maszkhasználatot megtiltani nem lehet

azaz, ha a diák ragaszkodik a maszkhoz, azt viselheti - írja a Hintalovon. Nincs kötelező tesztelés az iskolákban, és a bejáratnál sem mérik meg a gyerekek és belépők testhőmérsékletét - persze, mint korábban megírtuk, akadnak olyan iskolák, ahol nem szerelték le a hőkapukat. A szülők csak a lehető legszükségesebb időt töltik az intézményben.

Ha valaki a betegség tüneteit mutatja, haladéktalanul el kell különíteni, és a szülőt értesíteni kell. A gyerekek az iskolába orvosi igazolással térhetnek vissza, az iskola az orvosi döntést nem bírálhatja felül - emelik ki. Ismét csak alapos indokkal igazolhatnak hiányzást a szülők, de hogy mi minősül járványhelyzetből fakadó igazolt hiányzásnak, azt mindig az adott szülő körülményei befolyásolják, az iskolaigazgató dönt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.