Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Nyáron hivatalosan is megszűnt a járványügyi veszélyhelyzet, a járványügyi korlátozásokat feloldották, ez azt jelenti, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák most a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működhetnek - írja az alapítvány.
Az egészségvédelmi szabályokra ezután is figyelni kell: kellenek fertőtlenítő takarítások, rendszeres kézfertőtlenítés, gyakori szellőztetés. A védőtávolság tartása viszont már nem kötelező, de az iskolák dönthetnek úgy, hogy elkerülik a nagyobb csoportosulásokat (például az étkezéseknél).
Nem írható elő kötelező maszkviselés a sulikban, de a maszkhasználatot megtiltani nem lehet
azaz, ha a diák ragaszkodik a maszkhoz, azt viselheti - írja a Hintalovon. Nincs kötelező tesztelés az iskolákban, és a bejáratnál sem mérik meg a gyerekek és belépők testhőmérsékletét - persze, mint korábban megírtuk, akadnak olyan iskolák, ahol nem szerelték le a hőkapukat. A szülők csak a lehető legszükségesebb időt töltik az intézményben.
Ha valaki a betegség tüneteit mutatja, haladéktalanul el kell különíteni, és a szülőt értesíteni kell. A gyerekek az iskolába orvosi igazolással térhetnek vissza, az iskola az orvosi döntést nem bírálhatja felül - emelik ki. Ismét csak alapos indokkal igazolhatnak hiányzást a szülők, de hogy mi minősül járványhelyzetből fakadó igazolt hiányzásnak, azt mindig az adott szülő körülményei befolyásolják, az iskolaigazgató dönt.
