Kötelezővé teheti az iskola a maszkviselést? A gyermekjogi alapítvány szerint nem

Sok kérdést kapott a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a tanév kezdete óta, ezért összeszedték, pontosan milyen járványügyi szabályokat kell betartani az iskolákban, és miről dönthetnek az iskolák saját hatáskörben.

  • Csik Veronika

Nyáron hivatalosan is megszűnt a járványügyi veszélyhelyzet, a járványügyi korlátozásokat feloldották, ez azt jelenti, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák most a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működhetnek - írja az alapítvány.

Az egészségvédelmi szabályokra ezután is figyelni kell: kellenek fertőtlenítő takarítások, rendszeres kézfertőtlenítés, gyakori szellőztetés. A védőtávolság tartása viszont már nem kötelező, de az iskolák dönthetnek úgy, hogy elkerülik a nagyobb csoportosulásokat (például az étkezéseknél).

Nem írható elő kötelező maszkviselés a sulikban, de a maszkhasználatot megtiltani nem lehet

azaz, ha a diák ragaszkodik a maszkhoz, azt viselheti - írja a Hintalovon. Nincs kötelező tesztelés az iskolákban, és a bejáratnál sem mérik meg a gyerekek és belépők testhőmérsékletét - persze, mint korábban megírtuk, akadnak olyan iskolák, ahol nem szerelték le a hőkapukat. A szülők csak a lehető legszükségesebb időt töltik az intézményben.

Ha valaki a betegség tüneteit mutatja, haladéktalanul el kell különíteni, és a szülőt értesíteni kell. A gyerekek az iskolába orvosi igazolással térhetnek vissza, az iskola az orvosi döntést nem bírálhatja felül - emelik ki. Ismét csak alapos indokkal igazolhatnak hiányzást a szülők, de hogy mi minősül járványhelyzetből fakadó igazolt hiányzásnak, azt mindig az adott szülő körülményei befolyásolják, az iskolaigazgató dönt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.