A 10 hónapos tacskó betévedt a gyerekek közé, az iskola tanára pedig kidobta az udvarról - a kommentelők akár ki is rúgatnák az iskolából.
Elszabadultak az indulatok a kommentszekcióban, miután a Konrad Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület arról írt Facebookon, hogy egy iskola tanára kidobott egy, az udvarra a gyerekek közé betévedt 10 hónapos tacskót. Az eset után a kutyának eltörött a lába és zúzódott a medencecsontja is - írja az egyesület.
A poszt megjelenése után sokan követelték, hogy adják ki a tanár nevét, van, aki a címére is kíváncsi volt, hogy „meglátogathassa egy pár kedves szó erejéig” - írja a Telex. Volt, aki követeli, hogy rúgják ki az iskolából, mások fel akarják jelenteni, de persze előkerül a kommentekben, hogy össze kéne verni, meg kéne rugdosni. A kommentelők végül kiderítették, hogy melyik makói iskola tagintézménye lehet a meg nem nevezett intézmény, ami egy speciális oktatási hely, Down-szindrómás gyerekek is járnak oda.
A Blikk az ügyben megkereste az iskola vezetőjét, aki közölte, vizsgálatot indítottak, az ügy lezárultáig nem nyilatkoznak. A kérdésben a Klebelsberg Központ is megszólalt, ők azt írták:
„A területileg illetékes Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ tájékoztatása szerint 2021. szeptember 7-én a Pápay Endre Általános Iskola és Szakiskolában a gyermekek udvari tartózkodása során egy gazdátlan tacskó, feltehetően kóborállat ment be az udvarra. Az intézménybe sérült gyermekek járnak, akiknek hirtelen közeledésére a kutya nem reagált egyértelműen barátságosan. A pedagógus a helyzet gyors megoldásaként az állatot kézzel megfogva kirakta a kapun, majd azonnal értesítette az intézményvezetőt és a gyepmestert. A pedagógus nem szándékozott ártani a kóbor állatnak, és nyilatkozatban vállalta gyógykezelésének megtérítését.”
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
