Kidobott egy kutyát az iskola udvaráról, a tankerület szerint a gyerekeket védte

A 10 hónapos tacskó betévedt a gyerekek közé, az iskola tanára pedig kidobta az udvarról - a kommentelők akár ki is rúgatnák az iskolából.

  • Bezzeg Hanna

Elszabadultak az indulatok a kommentszekcióban, miután a Konrad Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület arról írt Facebookon, hogy egy iskola tanára kidobott egy, az udvarra a gyerekek közé betévedt 10 hónapos tacskót. Az eset után a kutyának eltörött a lába és zúzódott a medencecsontja is - írja az egyesület.

A poszt megjelenése után sokan követelték, hogy adják ki a tanár nevét, van, aki a címére is kíváncsi volt, hogy „meglátogathassa egy pár kedves szó erejéig” - írja a Telex. Volt, aki követeli, hogy rúgják ki az iskolából, mások fel akarják jelenteni, de persze előkerül a kommentekben, hogy össze kéne verni, meg kéne rugdosni. A kommentelők végül kiderítették, hogy melyik makói iskola tagintézménye lehet a meg nem nevezett intézmény, ami egy speciális oktatási hely, Down-szindrómás gyerekek is járnak oda.

A Blikk az ügyben megkereste az iskola vezetőjét, aki közölte, vizsgálatot indítottak, az ügy lezárultáig nem nyilatkoznak. A kérdésben a Klebelsberg Központ is megszólalt, ők azt írták:

„A területileg illetékes Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ tájékoztatása szerint 2021. szeptember 7-én a Pápay Endre Általános Iskola és Szakiskolában a gyermekek udvari tartózkodása során egy gazdátlan tacskó, feltehetően kóborállat ment be az udvarra. Az intézménybe sérült gyermekek járnak, akiknek hirtelen közeledésére a kutya nem reagált egyértelműen barátságosan. A pedagógus a helyzet gyors megoldásaként az állatot kézzel megfogva kirakta a kapun, majd azonnal értesítette az intézményvezetőt és a gyepmestert. A pedagógus nem szándékozott ártani a kóbor állatnak, és nyilatkozatban vállalta gyógykezelésének megtérítését.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.