Nem lesz kötelező maszkviselés, se távolságtartás - mondta a köznevelésért felelős államtitkár.
Egyértelmű sikerként könyvelem el, hogy úgy tudtuk a jelenléti oktatást beindítani a múlt héten, hogy az lényegében és érdemben mindenhol zökkenőmentesen el tudott indulni”
– ezt Maruzsa Zoltán mondta az InfoRádiónak. A köznevelésért felelős államtitkár elmondta, országos oltási kampánynak nem látja értelmét, de bárki jelentkezhet továbbra is az oltásokra. "A protokollban az előző egy-másfél év tapasztalataira lehetett építeni, nem véletlen, hogy a minisztérium érvényben is hagyta a korábbi gyakorlatot, ami a takarításra és az oktatásszervezési lehetőségekre vonatkozik. Ebben tehát nincs új” – mondta.
Az államtitkár úgy folytatta, a járvány miatt elképzelhetők egyedi intézkedések egyes intézményekben, de „a magas szintű országos átoltottság miatt egyelőre nem készül a kormány rendszerszintű digitális átállásra.”
Milyen az átoltottság?
A tanévkezdésig 185 ezer tanuló vette fel a koronavírus elleni oltást - mondta Maruzsa Zoltán -, a múlt héten zárult iskolai oltási kampányban pedig csaknem további 50 ezer, köznevelésben és szakképzésben tanuló diák kapta meg a vakcinát.
A tanárok átoltottságáról azt mondta, „áprilisban megvalósult a pedagógusok, iskolai dolgozók kampányszerű oltása, és azóta is folyamatosan lehetőségük van oltásra, akár már a harmadik oltás felvételére is. Intézményi átlagban 85-90 százalékos az átoltottság az ő körükben. Ez egy nagy fokú védettség, messze magasabb arány, mint az országos átlag.”
Az államtitkár szerint nem fogják kötelezővé tenni a távolságtartást vagy a maszkviselést az oktatási intézményekben, mert az oltás „mint fegyver a kormány kezében van, erre alapozzák a védekezést”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
