Nem lesz kötelező maszkviselés, se távolságtartás - mondta a köznevelésért felelős államtitkár.
Egyértelmű sikerként könyvelem el, hogy úgy tudtuk a jelenléti oktatást beindítani a múlt héten, hogy az lényegében és érdemben mindenhol zökkenőmentesen el tudott indulni”
– ezt Maruzsa Zoltán mondta az InfoRádiónak. A köznevelésért felelős államtitkár elmondta, országos oltási kampánynak nem látja értelmét, de bárki jelentkezhet továbbra is az oltásokra. "A protokollban az előző egy-másfél év tapasztalataira lehetett építeni, nem véletlen, hogy a minisztérium érvényben is hagyta a korábbi gyakorlatot, ami a takarításra és az oktatásszervezési lehetőségekre vonatkozik. Ebben tehát nincs új” – mondta.
Az államtitkár úgy folytatta, a járvány miatt elképzelhetők egyedi intézkedések egyes intézményekben, de „a magas szintű országos átoltottság miatt egyelőre nem készül a kormány rendszerszintű digitális átállásra.”
Milyen az átoltottság?
A tanévkezdésig 185 ezer tanuló vette fel a koronavírus elleni oltást - mondta Maruzsa Zoltán -, a múlt héten zárult iskolai oltási kampányban pedig csaknem további 50 ezer, köznevelésben és szakképzésben tanuló diák kapta meg a vakcinát.
A tanárok átoltottságáról azt mondta, „áprilisban megvalósult a pedagógusok, iskolai dolgozók kampányszerű oltása, és azóta is folyamatosan lehetőségük van oltásra, akár már a harmadik oltás felvételére is. Intézményi átlagban 85-90 százalékos az átoltottság az ő körükben. Ez egy nagy fokú védettség, messze magasabb arány, mint az országos átlag.”
Az államtitkár szerint nem fogják kötelezővé tenni a távolságtartást vagy a maszkviselést az oktatási intézményekben, mert az oltás „mint fegyver a kormány kezében van, erre alapozzák a védekezést”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
