Többet olvasnak és jobban élvezik, sőt értik az olvasottakat azok, akik könyveket és első sorban papír alapon olvasnak.
Az online oktatás térnyerése veszélyeket is rejt magában - hívja fel a figyelmet a Nyomda- és Papíripari Szövetség (FEDPRINT) közleményében. A cég a legutóbbi, világszerte mintegy 600 ezer, 15 éves tanulóval elvégzett PISA-mérés eredménye alapján azt mondja,
ha egy magyar diák heti egy órával többet tanul digitális eszközön, átlagosan 12 ponttal teljesít rosszabbul az olvasási kompetenciákat mérő, 79 országra kiterjedő PISA-teszten.
Mivel az utolsó ilyen mérésen a hazai tanulók átlagpontszáma a nemzetközi viszonylatban közepesnek számító 476 volt, több órával kalkulálva jelentős arányú visszaesésről beszélhetünk - írják.
Sokatmondó, hogy azok a magyar diákok, akik elsősorban könyveket olvasnak, átlagosan 37 ponttal értek el jobb eredményt az olvasási készségeket illetően azoknál, akik nem, vagy csak nagyon ritkán olvasnak. Ugyanez az érték „csupán” +19 pont azoknál, akik döntően digitális eszközön olvasnak, és +30 pont azoknál, akik a két technológiát ötvözik.
Nem elhanyagolható szempont azt sem, hogy a teljesítményjavulás mellett a papíralapon olvasók általánosságban jobban is élvezik az olvasást.
A legutóbbi PISA-mérés tanúsága szerint ennek megfelelően azok, akik a könyveket részesítik előnyben, átlagosan heti 2 órával többet olvasnak azoknál, akik főként digitális formában „fogyasztják” a szövegeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
