A tanárok folyamatos szakmai fejlődését vizsgáló gyorsjelentés szerint a leterheltség jelenti a legnagyobb akadályt, de sok tanár szerint nem is becsülik meg őket eléggé.
Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet közzétette 2020 októbere és 2021 februárja között zajló kutatásának eredményeit, amiből kiderül a tanárok leggyakrabban szakirodalom és oktatásról szóló hírek olvasásával fejlesztik magukat, illetve sokuknál jellemző, hogy utólag átgondolják az órákat, a kollégákkal beszélgetnek és tanulási tapasztalatokat oszanak meg, valamint a formális képzéseken vesznek részt. Kevesen kapnak ugyanakkor személyes mentorálást, és ritka a mélyebb szintű együttműködés is a kollégáikkal - írák a kutatás készítői.
Kik segítenek?
A tanárok szakmai fejlődését támogató szereplők közül a megkérdezettek többsége az intézményvezetőt emelte ki, de jelentős támogatást nyújtottak a kollégák és a családtagok, barátok is. A fejlődésben, önképzésben nem meglepő módon a leterheltség, az időhiány jelenti a legnagyobb akadályt a legtöbb – háromból kettő – pedagógus számára. Az elemzésből kiderült az is, hogy
a tanárok több mint 90 százaléka szeret jelenlegi iskolájában dolgozni
és elégedett a saját munkájával. A kiégés veszélyére figyelmeztet ugyanakkor az, hogy a válaszadók közel fele egyetért azzal, hogy a pályája elején lelkesebb volt, mint most. A tanárok nem egészen fele gondolja csak azt, hogy a pályának több az előnye, mint a hátránya, és túlnyomó részük (89,5%) szerint a társadalom nem becsüli meg ezt a hivatást.
A reprezentatív felmérés eredményei szerint a pályaelhagyást nagyjából minden ötödik pedagógus fontolgatja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
