Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet közzétette 2020 októbere és 2021 februárja között zajló kutatásának eredményeit, amiből kiderül a tanárok leggyakrabban szakirodalom és oktatásról szóló hírek olvasásával fejlesztik magukat, illetve sokuknál jellemző, hogy utólag átgondolják az órákat, a kollégákkal beszélgetnek és tanulási tapasztalatokat oszanak meg, valamint a formális képzéseken vesznek részt. Kevesen kapnak ugyanakkor személyes mentorálást, és ritka a mélyebb szintű együttműködés is a kollégáikkal - írák a kutatás készítői.
Kik segítenek?
A tanárok szakmai fejlődését támogató szereplők közül a megkérdezettek többsége az intézményvezetőt emelte ki, de jelentős támogatást nyújtottak a kollégák és a családtagok, barátok is. A fejlődésben, önképzésben nem meglepő módon a leterheltség, az időhiány jelenti a legnagyobb akadályt a legtöbb – háromból kettő – pedagógus számára. Az elemzésből kiderült az is, hogy
a tanárok több mint 90 százaléka szeret jelenlegi iskolájában dolgozni
és elégedett a saját munkájával. A kiégés veszélyére figyelmeztet ugyanakkor az, hogy a válaszadók közel fele egyetért azzal, hogy a pályája elején lelkesebb volt, mint most. A tanárok nem egészen fele gondolja csak azt, hogy a pályának több az előnye, mint a hátránya, és túlnyomó részük (89,5%) szerint a társadalom nem becsüli meg ezt a hivatást.
A reprezentatív felmérés eredményei szerint a pályaelhagyást nagyjából minden ötödik pedagógus fontolgatja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
