Bár szélessávú internetelérés térnyerése javította az online oktatás helyzetén, a tanárok digitális kompetenciáin van még mit fejleszteni - jelenti az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Az elkészült elemzés rámutatott, hogy a digitális oktatás eredményessége érdekében mind a tanárok, mind a szülők befogták saját eszközeiket és internet elérhetőségüket, azonban az iskolák és a tanárok által követett gyakorlat, a diákok családi háttere, és a szülők kompetenciái jelentős különbségeket mutattak, amelyek az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét is befolyásolták.
Az ÁSZ szerinte, a diákok mintegy 95 százaléka vett részt az oktatás valamely digitális formájában, míg a tanulók 5 százaléka kimaradt a digitális oktatásból, ami számukra komoly veszélyeztető tényező.
A digitális oktatásra való áttérés komoly kihívást és feladatot jelentett az oktatási rendszer minden szereplőjének. A Digitális Oktatási Stratégia keretében megfogalmazott célok összefogták az infrastruktúra és módszertani fejlesztéseket, melynek eredményeként a digitális oktatás feltételrendszere javult, de a stratégiában megfogalmazott célok egy részéhez nem rendeltek célértékeket és eszközöket, a megvalósulást pedig nem követték nyomon - áll a jelentésben.
Kiderült, hogy a tanárok digitális felkészültsége finoman szólva is eltérő, az online módszerek használata nem általános gyakorlat, illetve a digitális oktatásra felkészült diákok száma is alacsony. Az elmúlt félévekben a tanárok sokféle platformot használtak, így a tanulóknak akár fél tucat rendszert kellett megismerniük és használniuk párhuzamosan.
A megkérdezett szülők szerint a tanuláshoz szükséges feltételek tízből kilenc családban adottak voltak, ugyanakkor az órák számos alkalommal elmaradtak, a számonkérés pedig nem minden esetben állt összhangban a leadott tananyaggal. A diákok kétharmada a tantermi oktatáshoz képest több szülői segítséget igényelt a tanuláshoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
