Bár szélessávú internetelérés térnyerése javította az online oktatás helyzetén, a tanárok digitális kompetenciáin van még mit fejleszteni - jelenti az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Az elkészült elemzés rámutatott, hogy a digitális oktatás eredményessége érdekében mind a tanárok, mind a szülők befogták saját eszközeiket és internet elérhetőségüket, azonban az iskolák és a tanárok által követett gyakorlat, a diákok családi háttere, és a szülők kompetenciái jelentős különbségeket mutattak, amelyek az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét is befolyásolták.
Az ÁSZ szerinte, a diákok mintegy 95 százaléka vett részt az oktatás valamely digitális formájában, míg a tanulók 5 százaléka kimaradt a digitális oktatásból, ami számukra komoly veszélyeztető tényező.
A digitális oktatásra való áttérés komoly kihívást és feladatot jelentett az oktatási rendszer minden szereplőjének. A Digitális Oktatási Stratégia keretében megfogalmazott célok összefogták az infrastruktúra és módszertani fejlesztéseket, melynek eredményeként a digitális oktatás feltételrendszere javult, de a stratégiában megfogalmazott célok egy részéhez nem rendeltek célértékeket és eszközöket, a megvalósulást pedig nem követték nyomon - áll a jelentésben.
Kiderült, hogy a tanárok digitális felkészültsége finoman szólva is eltérő, az online módszerek használata nem általános gyakorlat, illetve a digitális oktatásra felkészült diákok száma is alacsony. Az elmúlt félévekben a tanárok sokféle platformot használtak, így a tanulóknak akár fél tucat rendszert kellett megismerniük és használniuk párhuzamosan.
A megkérdezett szülők szerint a tanuláshoz szükséges feltételek tízből kilenc családban adottak voltak, ugyanakkor az órák számos alkalommal elmaradtak, a számonkérés pedig nem minden esetben állt összhangban a leadott tananyaggal. A diákok kétharmada a tantermi oktatáshoz képest több szülői segítséget igényelt a tanuláshoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
