Az elkészült elemzés rámutatott, hogy a digitális oktatás eredményessége érdekében mind a tanárok, mind a szülők befogták saját eszközeiket és internet elérhetőségüket, azonban az iskolák és a tanárok által követett gyakorlat, a diákok családi háttere, és a szülők kompetenciái jelentős különbségeket mutattak, amelyek az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét is befolyásolták.
Az ÁSZ szerinte, a diákok mintegy 95 százaléka vett részt az oktatás valamely digitális formájában, míg a tanulók 5 százaléka kimaradt a digitális oktatásból, ami számukra komoly veszélyeztető tényező.
A digitális oktatásra való áttérés komoly kihívást és feladatot jelentett az oktatási rendszer minden szereplőjének. A Digitális Oktatási Stratégia keretében megfogalmazott célok összefogták az infrastruktúra és módszertani fejlesztéseket, melynek eredményeként a digitális oktatás feltételrendszere javult, de a stratégiában megfogalmazott célok egy részéhez nem rendeltek célértékeket és eszközöket, a megvalósulást pedig nem követték nyomon - áll a jelentésben.
Kiderült, hogy a tanárok digitális felkészültsége finoman szólva is eltérő, az online módszerek használata nem általános gyakorlat, illetve a digitális oktatásra felkészült diákok száma is alacsony. Az elmúlt félévekben a tanárok sokféle platformot használtak, így a tanulóknak akár fél tucat rendszert kellett megismerniük és használniuk párhuzamosan.
A megkérdezett szülők szerint a tanuláshoz szükséges feltételek tízből kilenc családban adottak voltak, ugyanakkor az órák számos alkalommal elmaradtak, a számonkérés pedig nem minden esetben állt összhangban a leadott tananyaggal. A diákok kétharmada a tantermi oktatáshoz képest több szülői segítséget igényelt a tanuláshoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
