Az egykori köznevelésért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek beszélt az iskolai szexuális nevelésről és a felvilágosító órákról.
„Az iskolákban semmilyen helye nincs az LMBTQ- vagy egyéb, politikai célzatú propagandának. Nem megengedhető, hogy a propagandisztikus céllal megjelenő, önmagukat NGO-nak nevező szervezetek „érzékenyítsenek” a közoktatási intézményekben, pláne az óvodákban” - mondta. Szerinte
a szexuális felvilágosításra szükség van az iskolákban, de csak 14 éves kor után, amikor biológiailag és szellemileg is elég éretté válnak a gyermekek.
Majd azt is hozzátette, „a szexuális felvilágosítás azért is nagyon kényes, sok körültekintést igénylő kérdés, mert ennek során azt is szem előtt kell tartani, hogy a gyermek olyan környezetben és értékrend szerint nőjön fel, ami az életet és a haza javát szolgálja az egyéni boldogulásuk mellett.” Kiemelte, ha bárki az említett kérdésben ilyen tájékoztató foglalkozást akar tartani az iskolákban, akkor azt az igazgatónak kell engedélyeznie.
| Új törvény, új szabályok |
| A nemrég elfogadott, a kormány által pedofilellenesnek beállított, de sok pontjában melegellenes törvény ugyanis tiltani fogja a 18 éven aluliaknak a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését és megjelenítését”. A jövőben például nem lehet majd iskolai előadásokat tartani ezekről a témákról. A civil szervezetek helyett pedig állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt. |
„A magyarok túlnyomó többsége hagyományos értékeket és világszemléletet tart magáénak. Ez nem jelenti azt, hogy az ettől eltérő nézeteket nem kell elfogadni, ám azoknak nincs helye az oktatásban” - mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
