Európa legnagyobb nemzetközi gyermekjogi szervezete, a Eurochild állásfoglalást adott ki a magyar "pedofiltörvény" miatt.
A szervezet aggodalmát fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatban, elítélik a törvényt, mivel a gyermekvédelmet ürügyként felhasználva korlátozza a gyermekek jogait - tolmácsolta magyarul a szervezet szavait a Hintalovon Alapítvány.
Szerintük a törvény elfogadásával a különböző nemi identitások és szexuális beállítottság bármilyen ábrázolása vagy megvitatása akár az iskolákban, akár máshol, jogellenessé válik Magyarországon. Ez „egyértelműen sérti a gyermekeknek, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (UNCRC) által rögzített jogait, amely egyezményhez Magyarország 1991-ben, az elsők között csatlakozott”.
Állásfoglalásukban azt írják, hogy „a gyermekeknek joguk van az egészséges fejlődéshez, a szabad véleménynyilvánításhoz, az önazonossághoz, a befogadó oktatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez. Az újonnan elfogadott jogszabály megsérti mindezeket a jogokat, és azzal a kockázattal jár, hogy éppen azoknak a gyermekeknek árt, akiket védeni akar.
Szintén komoly problémának tartják, hogy „ha ezt a törvényt végrehajtják, a gyermekek nem jutnának hozzá a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos információkhoz, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a szexuális visszaélések megelőzésében és a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos tudatosság növelésében”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
