"Lassan nem beszélhetünk a gyerekekkel arról, hogy vannak nem heteroszexuális emberek"

Ma szavaz az Országgyűlés két fontos, oktatást (is) érintő kérdésről: a Fudan Egyetem magyar kampuszáról és a „pedofiltörvényként” elhíresült javaslatról is. Cikkünkben folyamatosan nyomon követhetitek a nap eseményeit.

  • Csik Veronika

Frissítés: Ma több kérdésben is szavazott az országgyűlés, a "pedofil törvény" néven elhíresült javaslatot 157 igen, 1 nem, 0 tartózkodás mellett: elfogadták. A Fudan-jogszabályt is megszavazták. Részletek itt.

Emberként és pedagógusként szembeköpném magam, ha nem állnék ki teljes mellszélességgel a pedofiltörvény mellett. És akkor is, ha nem állnék ki az egyenlőség, az elfogadás mellett

-írta Facebookon Jocó bácsi, hozzátéve: a ma Országgyűlés elé kerülő javaslat azonban "baromira nem a pedofília ellen szól, sőt igazából van, akit felment alóla", ehelyett szimplán egy csoport ellen lép fel. A tervezet ugyanis finoman szólva is zavarosan kezeli a pedofília, a homoszexualitás vagy a transzneműség kérdéskörét, ez pedig az iskolai felvilágosító órákat is átszabhatja (vagy önmagában megkérdőjelezheti azok értelmét), sőt a tanár-diák beszélgetések szabadságát is megpecsételi.

A törvény ugyanis tiltani fogja a 18 éven aluliaknak a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését és megjelenítését”, a jövőben nem lehet iskolai előadást tartani ezekről a témákról. A civil szervezetek helyett pedig állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt. 

...az iskolában lassan nem beszélhetünk a gyerekekkel arról, hogy vannak nem heteroszexuális emberek. Miért, akkor nem lesznek? Egy csapásra eltűnnek? Hát baromira nem. Ha nem beszélünk róla, az a legrosszabb – írja Jocó bácsi posztjában.

Szerinte nincs ma Magyarországon olyan tanár, akinek ne lett volna/ne lenne most is nem heteroszexuális diákja. A népszerű töritanár pedig nem tudja, ezek után a diákok mernek-e majd segítséget kérni abban, hogy elfogadják magukat. A kérdés, vajon „meg tud-e egy kamasz küzdeni ezzel úgy, hogy azt hallja, látja, hogy a törvényhozás ellene van?”

Tízezren tüntettek

Hétfő este tüntetés volt a Parlament előtt a "pedofiltörvény ellen": a szervezők felszólították az Országgyűlés tagjait, hogy ne szavazzák meg "a gyermekjogokat és szólásszabadságot sárba tipró törvénymódosítást".

Fudan vs Diákváros

Ma a Fudan Egyetem budapesti campusáról is szavaz az Országgyűlés. A Fudan és a Diákváros építése körül már hónapok óta óriási vita van. Év elején derült ki, hogy a főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a kínai egyetem budapesti campusa. A kiszemelt ingatlan azonban a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett projekt helyszíne volt.

Míg az első hírek arról szóltak, hogy a kollégiumoknak, hallgatói központnak helyet adó, Ferencváros déli részén elhelyezkedő terület 16,2 hektáros lesz majd, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ma már csak 6-7 hektárral számolnak a kormányzati tervek. Időközben ugyanis eldőlt, hogy a kínai egyetem campusa is pont itt épül majd fel, 22,2 hektáros területen.

Ráadásul a sportlétesítmények és kulturális intézmények nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet, de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért. A fent említett 3000, a kínai egyetemhez tartozó kollégiumi helyet is csak azok vehetik majd igénybe, akik a Fudan hallgatói – mindezt úgy, hogy a magyar diákoknak tervezett Diákváros területéből hasítana ki jókora darabot az intézmény.

Jelenleg úgy néz ki, népszavazás dönthet majd a campus sorsáról, azonban 2023-ig is elhúzódhat az ügy - bár ma szavaznak a kérdésben, a kormány szerint "a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik". A problémáról egyébként itt írtunk bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.