Még el sem kezdődött a vakáció, de már feljegyezhetitek, mikor lesznek a tanítási szünetek a következő tanévben

Ha ti is szeretitek jó előre átlátni, mikor lesz a következő őszi, téli és tavaszi szünet, akkor jó hírünk van: itt már megnézhetitek a dátumokat.

  • Tóth Alexandra

Bár még két nap ebből a tanévből is hátra van, a héten már megjelent a 2021/2022-es menetrend, amelyből többek között az is kiderült, mikor lesz lehetőségetek egy-egy hosszabb pihenésre.

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. október 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap. 2021. november 2. (kedd).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2022. január 3. (hétfő). 

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. április 13. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20. (szerda).

De nemcsak a tanítási szünetekben lehet majd pihenni, hanem a hosszú hétvégéken is - bár idén már nem sok ilyennel számolhatunk. A diákokat a nyári szünet miatt ez nem érinti, viszont augusztus 20. péntekre esik, így augusztus 20-22-ig tart az év második háromnapos hétvégéje. Október 23-a viszont idén szombatra esik, így ott nincs plusz pihenő, viszont november 1. hétfő, itt az ünnep miatt egy hétfőt megspórolhatunk. Azonban karácsony és újév is hétvégére esik majd, így ott nem lesznek hosszúhétvégék. Szombati munkanap december 11-én lesz, december 24-ért "cserébe" kell dolgozni, illetve iskolába menni.

Már azt is tudjuk, hogy jövőre három olyan ünnep is lesz, ami megnyújtja a pihenést: húsvétkor is négy, pünkösdkor és karácsonykor pedig három-három napot tölthetünk otthon. Ezeken kívül 2022-ben a március 15-e és a november 1-je miatt is hosszabbak lesznek a hétvégék. Azt, hogy ezek miatt mikor kell szombaton is dolgozni és iskolába menni, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.