Ezekkel számolhatunk jövőre: hosszú hétvégék és szombati munkanapok 2022-ben

Mennyi hosszú hétvége lesz 2022-ben, és mennyi szombati munkanapon kell dolgozni? Már most összeszedtük a legfontosabb dátumokat.

  • Eduline/MTI

Bár most még az idei nyári szünet várjuk, és a holnapi kompetenciamérés a részletei a legfontosabbak (ezekről itt írunk le mindent), kiderültek a következő év "legfontosabb dátumai" is - megvan, mikor pihenhetünk egy kicsit többet.

Jövőre három olyan ünnep is lesz, ami megnyújtja a pihenést: 2022-ben húsvétkor is négy, pünkösdkor és karácsonykor pedig három-három napot tölthetünk otthon.

Mivel március 15-e keddre esik, 14-én hétfőn is pihenhetünk, illetve november 1-je is keddre esik, így október 31-én sem kell dolgozni vagy iskolába menni. Ezért cserébe viszont 2022-ben pont ezek miatt lesz egy-egy szombati munkanap. Előbbi esetében március 14-ét március 26-án, utóbbinál pedig október 31-ét október 15-én, szombati napokon kell majd ledolgozni.

Három további ünnepnap nem befolyásolja a többség munkaidő beosztását: 2022-ben május 1. és október 23. vasárnapra, augusztus 20. pedig szombatra esik.

Az idei év hátramaradt szombati munkanapjait, pihenőnapjait és ünnepnapjait itt gyűjtöttük össze.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.