A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Ilyen kaotikus iskolarendszer nincs Európában, mint amilyen Magyarországon van”
– mondta a Partizánnak adott interjújában az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Révész Máriusz a rendszerváltás legnagyobb tévedésének nevezte az iskolák szerkezeti átalakítását - foglalta össze az ATV Híradója.
A kormánybiztos szerint a legjobb tanulók 6 és 8 osztályos gimnáziumba emelésével, és a szabad iskolaválasztással óriási egyenlőtlenségek alakultak ki a diákok között. A hátrányos helyzetű tanulók tízszer kevesebb eséllyel tudnak jó eredményt elérni, mint azok, akik jobb módú családokból származnak - véli.
A fideszes politikus azt is hozzátette, szerinte az oktatás színvonalát a tanárok bérének emelésével lehet növelni, itthon ugyanis a tanári fizetések „kifejezetten alacsonyak”. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt néhány éven belül rendezni kell” – fogalmazott.
Mennyi az annyi?
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a pedagógusok bérét még mindig a 2014-ben befagyasztott alapból, a 101 500 Ft-os minimálbér összegéből számolják. Most egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. A szakszervezetek szerint a bérrendezés nem várhat tovább, azonban a béremelés úgy tűnik, a jövő évi költségvetésben sem szerepel.
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) sem. Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot. A témában ma megjelent anyagunkat itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
