Másfél év után egészíthetik ki a rohamtempóban összeállított szakképzési törvényt

Úgy tűnik, a hatálybalépés után volt idő átolvasni, most ötvennél is több paragrafusát kell módosítani a 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvénynek.

  • Csik Veronika

Az új szakképzési törvényt - amit tavaly év elején vezettek be - szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter - írja a Népszava.

Az egyik ilyen pontosítással például visszateszik a törvénybe azt a részt, amivel a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók ingyenes oktatását biztosítják. A lap szerint a törvényben az értelmező rendelkezések is hiányosak, és csak most, másfél évvel később került sor arra, hogy például a szakképzési tankönyv definícióját pontosítsák.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke szerint ez annak is a beismerése, hogy a szakképzési tanterveket felváltó, kapkodva összeállított programtervek hibáit nem akarják egyenként kijavítani, egyszerűbb a kötelező jelleg megszüntetésével elfedni a hiányosságokat, hibákat.

A PSZ alelnöke abban bízik, most már jobb irányba próbálják finomhangolni a rendszert. Egy pozitív változás például, hogy az iskolai felnőttképzésben tanulók is jogosultak lesznek diákigazolványra, életkortól függetlenül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.