Eddig 57 ezer diák teljesítette a közlekedési alapvizsgát, mától indul a második kör

A második körben azok a tanulók adhatnak számot tudásukról a KRÉTA rendszerén keresztül, akiknek az első időszakban nem volt lehetőségük megnyitni a vizsgafelületet vagy nem sikerült elsőre elérniük a szükséges 70 százalékot.

  • Eduline/MTI

Május 10-én folytatódik a 4-7. évfolyam diákjai számára meghirdetett közlekedési tudáspróba - közölte Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos irodája. A tudáspróbát első körben már 57 ezer diák teljesítette. A második körben azok a tanulók adhatnak számot tudásukról a KRÉTA rendszerén keresztül, akiknek az első időszakban nem volt lehetőségük megnyitni a vizsgafelületet vagy nem sikerült elsőre elérniük a szükséges 70 százalékot. A vizsgafelület május 28-áig lesz elérhető - közölték.

A közlekedési alapvizsga célja, hogy a gyermekek tudatosabban és biztonságosabban mozogjanak a hétköznapi forgalomban. A vizsga ismét a 4-7. korosztályos tanulók számára lesz elérhető, de a kérdéssort bárki kitöltheti online. A vizsga továbbra is a Közlekedő kisokos oktatófüzeten alapul, melynek legfontosabb célja, hogy a gyerekek minél jobban ismerjék a közlekedési szabályokat a biztonságosabb önálló közlekedés érdekében.

Ezúttal három hétig teljesíthetők a követelmények, a felület május 28-áig lesz nyitva, és az állami fenntartású intézmények mellett már minden egyéb fenntartású intézmény diákjai számára is elérhető lesz a vizsgakurzus. A 4-5. évfolyamon a közlekedési alapvizsga letétele elvárt, a 6-7. évfolyamon pedig ajánlott. A diákok a tudáspróbának hetente egy alkalommal futhatnak neki, és a sikeresen teljesítők névre szóló tanúsítványt kapnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.