Eddig 57 ezer diák teljesítette a közlekedési alapvizsgát, mától indul a második kör

A második körben azok a tanulók adhatnak számot tudásukról a KRÉTA rendszerén keresztül, akiknek az első időszakban nem volt lehetőségük megnyitni a vizsgafelületet vagy nem sikerült elsőre elérniük a szükséges 70 százalékot.

  • Eduline/MTI

Május 10-én folytatódik a 4-7. évfolyam diákjai számára meghirdetett közlekedési tudáspróba - közölte Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos irodája. A tudáspróbát első körben már 57 ezer diák teljesítette. A második körben azok a tanulók adhatnak számot tudásukról a KRÉTA rendszerén keresztül, akiknek az első időszakban nem volt lehetőségük megnyitni a vizsgafelületet vagy nem sikerült elsőre elérniük a szükséges 70 százalékot. A vizsgafelület május 28-áig lesz elérhető - közölték.

A közlekedési alapvizsga célja, hogy a gyermekek tudatosabban és biztonságosabban mozogjanak a hétköznapi forgalomban. A vizsga ismét a 4-7. korosztályos tanulók számára lesz elérhető, de a kérdéssort bárki kitöltheti online. A vizsga továbbra is a Közlekedő kisokos oktatófüzeten alapul, melynek legfontosabb célja, hogy a gyerekek minél jobban ismerjék a közlekedési szabályokat a biztonságosabb önálló közlekedés érdekében.

Ezúttal három hétig teljesíthetők a követelmények, a felület május 28-áig lesz nyitva, és az állami fenntartású intézmények mellett már minden egyéb fenntartású intézmény diákjai számára is elérhető lesz a vizsgakurzus. A 4-5. évfolyamon a közlekedési alapvizsga letétele elvárt, a 6-7. évfolyamon pedig ajánlott. A diákok a tudáspróbának hetente egy alkalommal futhatnak neki, és a sikeresen teljesítők névre szóló tanúsítványt kapnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.