Május 10-től a felsősöknek és a középiskolásoknak is újraindul a jelenléti oktatás. Sokan azonban úgy érzik, ennek még nincs itt az ideje a járvány miatt, mások pedig feleslegesnek tartják, hogy a tanév utolsó honapjára kell visszatérni az iskolákba. Mit tehetnek azok a szülők, aki a továbbiakban is otthon tartanák a gyereküket, illetve milyen járványügyi intézkedésekkel kell számolni az intézményekben? Most minden kérdést megválaszolunk.
A kormány korábbi döntése alapján április 19-től az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai már kinyitottak, mától pedig a felsősök, a középiskolások, a szakképző intézményekben, valamint a felnőttképzésben tanulók is visszaülnek a padokba, és ez az év végéig már így is marad - jelentette ki korábban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője, aki azt is hozzátette: a digitális oktatás jól bevált, de a közösség szempontjából fontos a jelenlét is.
Ahogyan azt a napokban megírtuk, a Pedagógusok Szakszervezete sem zárkózik el a nyitástól. Elvárják azonban a járványügyi szabályok betartását, a folyamatos tesztelést, illetve azt, hogy ha bekerül egy covidos gyerek vagy felnőtt az iskolákba, akkor az igazgatónak legyen lehetősége bezárni az intézményt.
Mik lesznek pontosan a szabályok?
Mától a március 5-e előtti, szeptemberben bevezetett járványügyi intézkedések lépnek életbe - csak úgy, mint korábban az alsósoknál. Ez azt jelenti, hogy kötelező lesz a lázmérés, a fertőtlenítés és a távolságtartás is, ugyanakkor a maszkviselés továbbra sem.
A felső tagozaton a szünetekben, közösségi terekben ajánlják a maszkviselést, ha a védőtávolság nem tartható. Az Emmi tájékoztatása alapján a maszkviselés az alsó tagozaton nem is rendelhető el - illetve nem is életszerű, hogy ezt a 6-10 évesek szigorúan betartsák.
Mit tehet az a szülő, aki még otthon tartaná a gyerekét?
Azok számára is van egy kiskapu, akik tartanak a vírustól, ezért még nem szívesen engednék a gyereküket közösségbe, a kormány ugyanis az ADOM Diákmozgalom petíciójára reagálva közölte: az iskolák saját hatáskörben dönthetnek a hiányzás engedélyezéséről, ha azt kérvényezi a szülő. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy fogják kezelni május 10-től a felsősöket és a középiskolásokat, mint korábban az alsósokat. Tehát, ha innen letöltitek a kérelemmintát és kitöltitek, aláírja a szülő, majd bekülditek az igazgatónak, akkor az iskola dönthet úgy, hogy engedélyezi a hiányzást.
Sok feladat vár a tanárokra
Közeleg az év vége, így ez az időszak egyébként is a jegyek lezárásáról, és a számtalan számonkérésről szokott szólni. Idén mindemellett a tanulmányi lemaradásokat is be kell hozni. Viszont van, ami legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a következő öt hétben, mint a tanulás: ez nem más, mint a diákok mentális állapotának a felmérése, a szeparációs magányból eredő problémák kezelése, valamint a közösségformálás.
Gyarmathy Éva pszichológus a hvg.hu-nak fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy szerinte lesznek olyan tanárok, akik meg fogják próbálni egy hónapba belesűríteni a sok hónap felgyülemlett hiányosság ledarálását. Ezzel több kárt okozhatnak, mintha semmi nem történne – állítja. Az ELTE tanárképzőjén oktató Lénárd Sándor is egyetért azzal, hogy inkább egy szocializációs folyamatnak kellene tekinteni a tanévből visszamaradt öt hetet, és közösségépítő, önfejlesztő gyakorlatokat kellene beiktatni.
A lap által megkérdezett iskolákban egyébként tisztában vannak azzal, hogy minden lemaradást nem fognak tudni ennyi idő alatt behozni. Azt azonban elkerülhetetlennek tartják, hogy számonkérések, felelések, dolgozatok is legyenek az utolsó hetekben, hiszen látniuk kell, ki mennyire van lemaradva - főleg azok után, hogy szeptemberben már eleve hátránnyal indultak, mivel akkor az előző évet pótolták. Mindemellett bíznak abban, hogy szervezhetnek majd kirándulásokat, és van, ahol még gyereknapra is szeretnének készülni valamivel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
