A PSZ szerint be kell tartani a járványügyi szabályokat, de vissza lehet térni a tantermekbe

A szakszervezet nem zárkózik el a jelenléti oktatástól, ugyanakkor van néhány elvárásuk.

  • Eduline

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Start című műsorában felidézte, hogy a PSZ márciusban ezernégyszáz alatti napi megbetegedésekben határozta meg az újranyitás feltételeit. Ezt tulajdonképpen elértük, így nem zárkóznak el a jelenléti oktatástól. Szerinte mind a társas kapcsolatokra, mind a tananyagban való megfelelő haladásra is szükség van, mivel a digitális oktatás egyiket sem tudta rendesen helyettesíteni. 

Az látható, hogy különösen a hátrányos helyzetű térségekben a gyerekek a digitális oktatásban nem tudnak olyan tempóban haladni, amely biztosítja a későbbi továbbhaladásukat. Tehát mi azt mondjuk, hogy igen, természetesen a járványügyi szabályok betartása mellett megnyithatók az iskolák

- mondta a PSZ elnöke, hozzátéve, hogy fontosnak tartják a folyamatos tesztelést. Elvárják azt is, hogy ha bekerül egy covidos gyerek vagy felnőtt az iskolákba, akkor az igazgatónak legyen lehetősége bezárni az intézményt.

A szakszervezet továbbá üdvözli, hogy a szülők eldönhetik, hogy engedik-e a gyermeküket iskolába vagy sem. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, erre az ADOM Diákmozgalom iskolanyitás elhalasztásáért indított petíciójának a nyomására van lehetőség - a petíciót már több mint 120 ezren írták alá, kevesebb mint egy hét alatt. A kormány ezért úgy döntött, hogy az iskolák saját hatáskörben dönthetnek a hiányzás engedélyezéséről, ha azt kérvényezi a szülő. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy fogják kezelni május 10-től a felsősöket és a középiskolásokat, mint korábban az alsósokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.