A szakszervezet nem zárkózik el a jelenléti oktatástól, ugyanakkor van néhány elvárásuk.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Start című műsorában felidézte, hogy a PSZ márciusban ezernégyszáz alatti napi megbetegedésekben határozta meg az újranyitás feltételeit. Ezt tulajdonképpen elértük, így nem zárkóznak el a jelenléti oktatástól. Szerinte mind a társas kapcsolatokra, mind a tananyagban való megfelelő haladásra is szükség van, mivel a digitális oktatás egyiket sem tudta rendesen helyettesíteni.
Az látható, hogy különösen a hátrányos helyzetű térségekben a gyerekek a digitális oktatásban nem tudnak olyan tempóban haladni, amely biztosítja a későbbi továbbhaladásukat. Tehát mi azt mondjuk, hogy igen, természetesen a járványügyi szabályok betartása mellett megnyithatók az iskolák
- mondta a PSZ elnöke, hozzátéve, hogy fontosnak tartják a folyamatos tesztelést. Elvárják azt is, hogy ha bekerül egy covidos gyerek vagy felnőtt az iskolákba, akkor az igazgatónak legyen lehetősége bezárni az intézményt.
A szakszervezet továbbá üdvözli, hogy a szülők eldönhetik, hogy engedik-e a gyermeküket iskolába vagy sem. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, erre az ADOM Diákmozgalom iskolanyitás elhalasztásáért indított petíciójának a nyomására van lehetőség - a petíciót már több mint 120 ezren írták alá, kevesebb mint egy hét alatt. A kormány ezért úgy döntött, hogy az iskolák saját hatáskörben dönthetnek a hiányzás engedélyezéséről, ha azt kérvényezi a szülő. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy fogják kezelni május 10-től a felsősöket és a középiskolásokat, mint korábban az alsósokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
