A PSZ szerint be kell tartani a járványügyi szabályokat, de vissza lehet térni a tantermekbe

A szakszervezet nem zárkózik el a jelenléti oktatástól, ugyanakkor van néhány elvárásuk.

  • Eduline

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Start című műsorában felidézte, hogy a PSZ márciusban ezernégyszáz alatti napi megbetegedésekben határozta meg az újranyitás feltételeit. Ezt tulajdonképpen elértük, így nem zárkóznak el a jelenléti oktatástól. Szerinte mind a társas kapcsolatokra, mind a tananyagban való megfelelő haladásra is szükség van, mivel a digitális oktatás egyiket sem tudta rendesen helyettesíteni. 

Az látható, hogy különösen a hátrányos helyzetű térségekben a gyerekek a digitális oktatásban nem tudnak olyan tempóban haladni, amely biztosítja a későbbi továbbhaladásukat. Tehát mi azt mondjuk, hogy igen, természetesen a járványügyi szabályok betartása mellett megnyithatók az iskolák

- mondta a PSZ elnöke, hozzátéve, hogy fontosnak tartják a folyamatos tesztelést. Elvárják azt is, hogy ha bekerül egy covidos gyerek vagy felnőtt az iskolákba, akkor az igazgatónak legyen lehetősége bezárni az intézményt.

A szakszervezet továbbá üdvözli, hogy a szülők eldönhetik, hogy engedik-e a gyermeküket iskolába vagy sem. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, erre az ADOM Diákmozgalom iskolanyitás elhalasztásáért indított petíciójának a nyomására van lehetőség - a petíciót már több mint 120 ezren írták alá, kevesebb mint egy hét alatt. A kormány ezért úgy döntött, hogy az iskolák saját hatáskörben dönthetnek a hiányzás engedélyezéséről, ha azt kérvényezi a szülő. Mindez azt jelenti, hogy ugyanúgy fogják kezelni május 10-től a felsősöket és a középiskolásokat, mint korábban az alsósokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.