Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Néhány országban már most hétfőtől visszatérhettek a diákok az iskolapadokba, de a nagyobb lazítás jövő héttől kezdődik. Körbe néztünk, mik a tervek külföldön.
Szerbiában a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb úgy döntött, hogy az országban már semmi nem indokolja az online oktatást, ezért már most hétfőtől visszaülhettek az iskolapadokba a középiskolások, illetve az általános iskolák felső tagozatosai.
A járványhelyzet Szlovákiában is több mint egy hónapja lassan, de folyamatosan javul, ezért Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője bejelentette: a jövő héttől öt járásban már teljes egészében megnyithatnak az általános és középiskolák és - különböző mértékben, de - a fennmaradó 74 járásban is bővül azoknak az oktatási intézményeknek a száma, amelyek helyszíni oktatást biztosíthatnak.
Lengyelország egész területén már most hétfőn megnyitottak az óvodák és a bölcsődék, jövő héttől pedig az általános iskolák 1-3. osztályos tanulói is áttérhetnek a távoktatásról a személyes oktatásra az ország tizennégy vajdaságában, további ötben viszont a koronavírus-járvány miatt folytatódik a korábban elrendelt online oktatás.
A vártnál korábban oldják a korlátozásokat Olaszországban, így április 26-tól ott is az egész országban megnyitják az oktatási intézményeket. A tantermi oktatás újraindításával 8,5 millió hat és tizenkilenc év közötti tanuló térhet vissza az utolsó hónapra az iskolákba, mivel az olasz tanév június közepéig tart. A diákok már október óta otthonról tanultak.
Ugyancsak jövő hétfőn 11 éves korig a franciaországi diákok is visszatérhetnek az iskolapadokba. A felsőbb osztályokba járóknak és a középiskolásoknak május 3-án indul újra a személyes oktatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.