Újranyitási hullám az iskolákban: jövő héttől több országban is kezdődik a személyes oktatás

Néhány országban már most hétfőtől visszatérhettek a diákok az iskolapadokba, de a nagyobb lazítás jövő héttől kezdődik. Körbe néztünk, mik a tervek külföldön.

  • Eduline/MTI

Szerbiában a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb úgy döntött, hogy az országban már semmi nem indokolja az online oktatást, ezért már most hétfőtől visszaülhettek az iskolapadokba a középiskolások, illetve az általános iskolák felső tagozatosai.

A járványhelyzet Szlovákiában is több mint egy hónapja lassan, de folyamatosan javul, ezért Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője bejelentette: a jövő héttől öt járásban már teljes egészében megnyithatnak az általános és középiskolák és - különböző mértékben, de - a fennmaradó 74 járásban is bővül azoknak az oktatási intézményeknek a száma, amelyek helyszíni oktatást biztosíthatnak.

Lengyelország egész területén már most hétfőn megnyitottak az óvodák és a bölcsődék, jövő héttől pedig az általános iskolák 1-3. osztályos tanulói is áttérhetnek a távoktatásról a személyes oktatásra az ország tizennégy vajdaságában, további ötben viszont a koronavírus-járvány miatt folytatódik a korábban elrendelt online oktatás.

A vártnál korábban oldják a korlátozásokat Olaszországban, így április 26-tól ott is az egész országban megnyitják az oktatási intézményeket. A tantermi oktatás újraindításával 8,5 millió hat és tizenkilenc év közötti tanuló térhet vissza az utolsó hónapra az iskolákba, mivel az olasz tanév június közepéig tart. A diákok már október óta otthonról tanultak.

Ugyancsak jövő hétfőn 11 éves korig a franciaországi diákok is visszatérhetnek az iskolapadokba. A felsőbb osztályokba járóknak és a középiskolásoknak május 3-án indul újra a személyes oktatás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.