A járványügyi szakemberek véleményei és a mindennapi tapasztalatok alapján úgy vélik, az óvodákban és az általános iskolákban sem indokolt a jelenléti oktatás.
Öt szakszervezeti szövetség közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány miatt a gyerekekre is veszélyes az óvodák és az általános iskolák kinyitása.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerdai, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata szerint üdvözölendő és helyes lépés, hogy a kormány a 9-11. évfolyamon a távoktatás fenntartása mellett döntött. A jelenléti nevelés-oktatási feladatok ellátása ugyanakkor a járványügyi szakemberek és a mindennapi tapasztalatok alapján az óvodákban és az általános iskolákban sem indokolt - írták.
Ismertették a Pedagógusok Szaszervezetének (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérésének az eredményeit, miszerint a tanárok 81 százaléka egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban a tanítványait jelenléti oktatás mellett, 87 százaléka pedig még nagyon korainak tartja az oktatási-nevelési intézmények újranyitását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyilatkozata szerint jelenleg az óvodai ellátásban a gyermekeknek mindössze 6-8 százaléka, míg az általános iskolás korú gyermekeknek alig egy százaléka igényli az óvodai és iskolai felügyeletet - tették hozzá.
A nyilatkozatot aláírók álláspontja szerint ez - a járvány jelenlegi adatai alapján - meggyőző érv a további zárvatartás mellett. A gyermekek felügyeletét az oktatási-nevelési intézményekben továbbra is biztosítani kell - emelték ki. A közleményben kitértek arra is, "a magyar szakszervezeti konföderációk továbbra is a mellett érvelnek, hogy a munkavállalók bérköltségeit vállalja át az állam, ha az egyik szülőnek kiskorú gyermekével otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt".
A nyilatkozatot Csóti Csaba, a SZEF, Kuti László, azt ÉSZT, Doszpolyné Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
