A járványügyi szakemberek véleményei és a mindennapi tapasztalatok alapján úgy vélik, az óvodákban és az általános iskolákban sem indokolt a jelenléti oktatás.
Öt szakszervezeti szövetség közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány miatt a gyerekekre is veszélyes az óvodák és az általános iskolák kinyitása.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerdai, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozata szerint üdvözölendő és helyes lépés, hogy a kormány a 9-11. évfolyamon a távoktatás fenntartása mellett döntött. A jelenléti nevelés-oktatási feladatok ellátása ugyanakkor a járványügyi szakemberek és a mindennapi tapasztalatok alapján az óvodákban és az általános iskolákban sem indokolt - írták.
Ismertették a Pedagógusok Szaszervezetének (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérésének az eredményeit, miszerint a tanárok 81 százaléka egyáltalán nem, vagy inkább nem érezné biztonságban a tanítványait jelenléti oktatás mellett, 87 százaléka pedig még nagyon korainak tartja az oktatási-nevelési intézmények újranyitását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyilatkozata szerint jelenleg az óvodai ellátásban a gyermekeknek mindössze 6-8 százaléka, míg az általános iskolás korú gyermekeknek alig egy százaléka igényli az óvodai és iskolai felügyeletet - tették hozzá.
A nyilatkozatot aláírók álláspontja szerint ez - a járvány jelenlegi adatai alapján - meggyőző érv a további zárvatartás mellett. A gyermekek felügyeletét az oktatási-nevelési intézményekben továbbra is biztosítani kell - emelték ki. A közleményben kitértek arra is, "a magyar szakszervezeti konföderációk továbbra is a mellett érvelnek, hogy a munkavállalók bérköltségeit vállalja át az állam, ha az egyik szülőnek kiskorú gyermekével otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt".
A nyilatkozatot Csóti Csaba, a SZEF, Kuti László, azt ÉSZT, Doszpolyné Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
