Egy virológus szerint az lenne a legideálisabb, ha szeptemberig nem nyitnának ki az iskolák

Boldogkői Zsolt az április 19-ei nyitást túl korainak tartja, ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy ezt gondolják át.

  • Eduline

Az iskolák és az óvodák április 19-ei nyitása kritikus pont - mondta az RTL Híradónak Boldogkői Zsolt virológus. A szakember szerint már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.

Mindezt azért gondolja így, mert szerinte pontosan ez a korosztály az, aki a legkevésbé képes a távolságtartásra, ami kedvez a vírus terjedésének. A brit mutáció pedig a gyerekekre is nagyobb veszélyt jelent - tette hozzá.

A szakember azt is kihangsúlyozta, a védettség kialakulásához az oltás után több hétnek el kell telnie, ráadásul ezt a második oltástól kell számítani. Április 19-ig viszont a regisztrált iskolai és óvodai dolgozók csak az első oltáson lesznek túl.

Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki ért egyet a két héten belüli nyitással. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. Sok érettségiző ráadásul attól is tart, hogy április utolsó két hetében fertőződhetnek meg az iskolában, ami miatt a vizsgákon se tudnak majd részt venni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.