Egy virológus szerint az lenne a legideálisabb, ha szeptemberig nem nyitnának ki az iskolák

Boldogkői Zsolt az április 19-ei nyitást túl korainak tartja, ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy ezt gondolják át.

  • Eduline

Az iskolák és az óvodák április 19-ei nyitása kritikus pont - mondta az RTL Híradónak Boldogkői Zsolt virológus. A szakember szerint már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.

Mindezt azért gondolja így, mert szerinte pontosan ez a korosztály az, aki a legkevésbé képes a távolságtartásra, ami kedvez a vírus terjedésének. A brit mutáció pedig a gyerekekre is nagyobb veszélyt jelent - tette hozzá.

A szakember azt is kihangsúlyozta, a védettség kialakulásához az oltás után több hétnek el kell telnie, ráadásul ezt a második oltástól kell számítani. Április 19-ig viszont a regisztrált iskolai és óvodai dolgozók csak az első oltáson lesznek túl.

Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki ért egyet a két héten belüli nyitással. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. Sok érettségiző ráadásul attól is tart, hogy április utolsó két hetében fertőződhetnek meg az iskolában, ami miatt a vizsgákon se tudnak majd részt venni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.