Boldogkői Zsolt az április 19-ei nyitást túl korainak tartja, ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy ezt gondolják át.
Az iskolák és az óvodák április 19-ei nyitása kritikus pont - mondta az RTL Híradónak Boldogkői Zsolt virológus. A szakember szerint már plusz 3-4 hét is javíthatna a jelenlegi helyzeten, de a legideálisabb a szeptemberi iskolakezdés volna.
Mindezt azért gondolja így, mert szerinte pontosan ez a korosztály az, aki a legkevésbé képes a távolságtartásra, ami kedvez a vírus terjedésének. A brit mutáció pedig a gyerekekre is nagyobb veszélyt jelent - tette hozzá.
A szakember azt is kihangsúlyozta, a védettség kialakulásához az oltás után több hétnek el kell telnie, ráadásul ezt a második oltástól kell számítani. Április 19-ig viszont a regisztrált iskolai és óvodai dolgozók csak az első oltáson lesznek túl.
Korábban már írtunk róla, hogy a diákok közül sem mindenki ért egyet a két héten belüli nyitással. A "Nem megyünk suliba április 19-től" címmel indított összefogás kezdeményezői szerint érthetetlen, hogy a boltokban bevezetett négyzetméter-alapú korlátozás az iskolákra miért nem érvényes. Sok érettségiző ráadásul attól is tart, hogy április utolsó két hetében fertőződhetnek meg az iskolában, ami miatt a vizsgákon se tudnak majd részt venni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
