Általános iskolai beiratkozás és középiskolai felvételi - ezek a hónap legfontosabb dátumai

Milyen fontos dátumokra és határidőkre kell figyelnetek ebben a hónapban? Itt az áprilisi lista.

  • Tóth Alexandra

Április 7.

A tavaszi szünet utáni első tanítási nap. A szünet után másfél hétig még online folytatódik az oktatás, de a korábban megjelent kormányrendelet szerint április 19-től már nyitnak az iskolák és az óvodák is.

Április 9.

Az Oktatási Hivatal a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti a középiskolába jelentkezettek listáját.

Április 15-16.

Az általános iskolai beiratkozás időpontja. A menetrenddel kapcsolatban az óvodák és az általános iskolák készítenek majd beosztást. Arról, hogyan zajlik majd az idei beiratkozás, illetve pontosan milyen dokumentumokat kell bemutatni, itt írtunk korábban.

Április 19-23.

Fenntarthatósági Témahét.

Április 23.

Az Oktatási Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középiskoláknak.

Április 30.

Április utolsó napja az oktatási rendszer több területén is fontos lesz, ugyanis a középiskolás végzősöknek ekkor lesz az utolsó tanítási napjuk, de a középiskolába jelentkezőknek is érdemes feljegyezniük ezt a dátumot, hiszen ekkor derül ki, hogy felvették-e őket a választott iskolába.

A 2020/2021-es tanév összes fontos dátumát itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.