A PSZ szerint megérné két-három héttel később nyitni, így elkerülhető lenne a negyedik hullám

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is azt javasolja, hogy a teljes védettség, azaz a második oltás megszerzéséig maradjon a digitális oktatás. Mivel április 1-jén kapja meg az első oltást a tanárok nagy része, így szerintük május első hetére alakulna ki a kellő védettség.

  • Eduline

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az ATV Start vendégeként elmondta, hogy az iskolanyitás elhalasztását kérő felhívásukhoz két orvos is csatlakozott, illetve ők adták a szakmai hátteret ehhez. A virológus-orvos szakmának jobban hisz, akik azt mondták, hogy a második oltást követő két hét múlva alakul ki a teljes védettség - mivel a tanárok nagy része április 1-jén kapja meg az első oltást, így szerintük ez május első hetére valósulhat meg.

Korábban írtunk róla, hogy több oktatási szakszervezet - azóta összesen öt -, illetve szakértők kérik közösen a kormányt, hogy ne ragaszkodjanak az április 19-ei nyitáshoz és hagyjanak időt az oltások után a védettség kialakulására.  Totyik Tamás szerint mindössze két-három hetes csúsztatásra lenne szükség, hogy ne induljon el a negyedik hullám a tanárok és a diákok körében. Azt is hozzátette, a 65 haláleset egy szakmaterületre levetítve olyan magas adat, amit a kormánynak figyelembe kell vennie.

A PSZ alelnöke szerint a hibrid oktatáson és a lépcsőzetes nyitáson is el kellene gondolkoznia a döntéshozóknak, illetve az elsősöknél meg kellene felezni a létszámot, hogy jobban lehessen tartani a távolságot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.