A köznevelési törvény több ponton is változhat, a módosításáról az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban hoz majd döntést.
Korábban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn az iskolaérettség eldöntésének 2020 óta hatályos új rendszerében. Mint írták, nincs „kellő garancia arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő”.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az Alkotmánybíróság döntésére reflektálva, - ugyanakkor a jogalkotói szándékot is szem előtt tartva - a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely biztosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál (OH), amennyiben az indokolt lenne és a szülő nem járt el az ügyben. Az eljárási határidők lerövidülnek, így még hamarabb megszülethet az OH döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetőség lesz az óvodakezdés halasztására annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.
Egy 2019-es törvénymódosítás miatt ugyanis minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH). A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban az óvodások nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.
További változások
A törvénymódosítás fontos eleme továbbá, hogy a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben való részvétel szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyeken - hangúlyozta az Emmi.
Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit csökkentsék, - amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazza, - az ilyen betegséggel küzdő óvodás vagy általános iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásában - például vércukorszintmérés - az óvoda vagy iskola is részt fog vállalni a tanuló 14 éves koráig. A feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonására önkéntes alapon, előzetes felkészítés után, külön többletjuttatás fejében kerül sor - ismertette a tárca.
A közlemény szerint a jövőben a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják a továbbképzéseket, az érintett főigazgatók megbízásakor pedig a köznevelési intézményben szerzett vezetői tapasztalatot is figyelembe lehet majd venni.
A törvényjavaslat szabályozza továbbá az úgynevezett kórházpedagógiai tevékenység fogalmát és működését, ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását teszi hatékonyabbá, ezzel is támogatva az érintett diákokat tanulmányaik folytatásában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
