Romániában egy hónapos lesz a tavaszi szünet és később kezdődik a vakáció

Hosszabb lesz a tavaszi szünet, rövidebb a tanév és felborul az előre tervezett tanév rendje is a most bevezetett korlátozások miatt.

  • Eduline/MTI

Romániában április 2-ától május 4-éig tart idén a tavaszi szünet a közoktatásban. A záróvizsgákra készülő osztályoknál a tanév szerkezete nem változik - ezt Sorin Cimpeanu oktatási miniszter jelentette be csütörtökön, miután a szülők és diákok képviselőivel, illetve a szakszervezetekkel egyeztetett.

A nyolcadikosok és tizenkettedikesek mind a katolikus, illetve protestáns és az ortodox húsvét utáni héten egy-egy hét vakációra mennek, a közbeeső három héten azonban ők sem járhatnak be az iskolába, ebben az időszakban online folytatják a felkészülést. A többi - a tervezettnél két héttel hosszabb tavaszi szünetre küldött - osztálynak a nyári vakáció a tervezettnél egy héttel később, június 25-én kezdődik. A második félév tehát a legtöbb diáknak egy héttel rövidebb lesz, a kieső órákat nem pótolják be.

Az új, kompromisszumos megoldás szerint már nem kell megváltoztatni a záróvizsgák menetrendjét. A nyolcadikosok országos felmérőjét (amelynek alapján felvételiznek a líceumi osztályokba) június 22-25. között, az érettségi írásbeli vizsgáit pedig június 28. és július 1. között, az eredeti tervek szerint tartják majd. Idén nem lesznek félévi dolgozatok, és kevesebb osztályzat kell majd a lezárásához, a tanév hátralévő részébe is be lehet sűríteni a tananyag leadását és ellenőrzését - vélik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.