Romániában egy hónapos lesz a tavaszi szünet és később kezdődik a vakáció

Hosszabb lesz a tavaszi szünet, rövidebb a tanév és felborul az előre tervezett tanév rendje is a most bevezetett korlátozások miatt.

  • Eduline/MTI

Romániában április 2-ától május 4-éig tart idén a tavaszi szünet a közoktatásban. A záróvizsgákra készülő osztályoknál a tanév szerkezete nem változik - ezt Sorin Cimpeanu oktatási miniszter jelentette be csütörtökön, miután a szülők és diákok képviselőivel, illetve a szakszervezetekkel egyeztetett.

A nyolcadikosok és tizenkettedikesek mind a katolikus, illetve protestáns és az ortodox húsvét utáni héten egy-egy hét vakációra mennek, a közbeeső három héten azonban ők sem járhatnak be az iskolába, ebben az időszakban online folytatják a felkészülést. A többi - a tervezettnél két héttel hosszabb tavaszi szünetre küldött - osztálynak a nyári vakáció a tervezettnél egy héttel később, június 25-én kezdődik. A második félév tehát a legtöbb diáknak egy héttel rövidebb lesz, a kieső órákat nem pótolják be.

Az új, kompromisszumos megoldás szerint már nem kell megváltoztatni a záróvizsgák menetrendjét. A nyolcadikosok országos felmérőjét (amelynek alapján felvételiznek a líceumi osztályokba) június 22-25. között, az érettségi írásbeli vizsgáit pedig június 28. és július 1. között, az eredeti tervek szerint tartják majd. Idén nem lesznek félévi dolgozatok, és kevesebb osztályzat kell majd a lezárásához, a tanév hátralévő részébe is be lehet sűríteni a tananyag leadását és ellenőrzését - vélik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.